Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - Iparfelügyelőink tevékenysége az 1911. évben

Munkásügyi Szemle 543 A megvizsgált gyárak számát tekintve, egy-egy gyárra legtöbb egészségügyi intézkedés esett a vegyészeti iparban. Csökkenő arányszámmal következnek azután egymásután a papirosipar, kő-, föld-, agyag- és üvegipar, sokszorosító és műipar stb. Az egészségügyi intézkedések közül 810 kötszerek beszerzésére, 452 fiatalmunkások törvénytelen foglalkoztatása ellen, 294 a munkáslakások szellőztetése, tisztántartása és általános egészségi viszonyainak javítására, 272 a munkahelyiségek általános tisztaságának növelésére, 197 a szellőztetés javítására, 193 megégés, leforrázás és a sugárzó hő ellen fokozatosabb védekezésre, 192 ártalmas gőzök, füst és mérgező por eltávolítására, 183 padozatok javítására, 154 a munkahelyiségekben való meghálás eltiltására, 152 az üzemközben fejlődő por elterjedését gátló berendezések és intézkedések megtételére, 144 a természetes és mesterséges világítás megjavítására irányult. A táblázatban felsorolt egészségügyi intézkedések között legkevesebb jutott az első segélynyújtásra való oktatás rovatába, amelyben mindössze 9 intézkedés szerepel. Ebből is hatot a miskolci iparfelügyelő foglalt le magának. Feltűnő kevés intézkedés történt továbbá a fürdők létesítése érdekében. Az ország területén mindössze 11 telepen találták szükségesnek az iparfelügyeiők ezen irányban közbelépni. Kárpótlásul azonban 140 telepen mosdóberendezés létesítését rendelték el. Bővebben foglalkozik az ipari főfelügyelő jelentése a fiatalmunkások védelmével is és ebben az irányban több értékes intézkedésről ad részletesen számot. Reméljük, utoljára emlékezett meg a jelentés a sárga foszforos gyufagyárakban történt intézkedésekről. Az iparfelügyelők csak igen kevés foszfor-nekrózis esetről értesültek, amit csak annak lehet tulajdonítani, hogy az iparfelügyelők és a munkásbiztosító pénztárak között nincsen meg a kellő együttműködés. Ha az egészségügyi intézkedéseket az előző évben tett hasonló intézkedésekhez hasonlítjuk, kiderül, hogy e téren határozott visszaesés volt. Az előző évben ugyanis dacára annak, hogy kevesebb gyárat vizsgáltak meg, mégis 395 egészségügyi intézkedéssel többet rendeltek el. Ha ez a csökkenés azt jelenti, hogy a tett intézkedések következtében az ipartelepek egészségügyi viszonyai megjavultak, úgy az mindenesetre igen örvendetes volna. Erre azonban a jelentésben egyelőre utalást nem találtunk. A munkásjóléti intézményről szóló adatok az előző évhez képest aránylag szép haladást mutatnak. A 13.232 ipartelep közül 4.149 telepen kaptak egyes munkáscsaládok, összesen 30.037 család lakást, továbbá 1937 telepen összesen 26.343 munkás kapott hálóhelyiséget. Földhaszonélvezetben 501 telepen 8.482 munkás részesedett. Tűzifával és világítással 3102 telepen 62-311 munkást láttak el. Kantin és étkező helyiség 351 telepen. 107.675 munkásnak állott rendelkezésére. Fürdésre, vagy mosdásra 360 üzemben adtak 90.381 munkásnak alkalmat. Fogyasztási szövetkezet útján 66 ipartelepen 33.707 munkás szerezhette be a szükségleteinek fedezésére szolgáló élelmiszereket és gondoskodhatott ruházatáról. Takarékegyesület csak 14 telepen volt. A megtakarított összegekről a jelentés nem emlékezik meg. Gyári orvos 277 telepen felügyelt 103.507 munkás egészségére. A betegek ápolására kórház állott rendelkezésre 203 gyárban, összesen 934 fekvőhelylyel. E gyárakban foglalkoztatott összes munkások száma 83-905 volt. A munkások gyermekeinek iskolai kötelezettségét 118 ipartelepen iparkodtak megkönnyíteni, ahol is összesen 34.440 munkás foglalkozott. Kisdedóvó mindössze 29 telepen volt 12.501 munkás gyermeke számára. Csecsemővédő intézetekről a főfelügyelő táblázata még nem emlékezik meg, holott egyes gyárakkal kapcsolatban már ilyenek is vannak az országban és nem ártana az érdeklődés ébrentartása szempontjából a táblázatot a megfelelő rovattal kiegészíteni. Munkáskör és kaszinó 57