Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - Az orvosszakértő szerepe a magyar szociális biztosításban. 3. [r.]

Orvosszakértői Szemle. 55 hártya ép, társalgási beszédet mindkét fülével 6 méterről hallja, úgy hogy a panaszolt baleseti sérülés a fülre befolyással nem volt. Vélemény: Z. L., amint az a perifériás idegrendszer tüzetes megvizsgálása és szakorvosoknak a látó- és hallószervre vonatkozó vizsgálati adatai után nyilvánvalóvá vált: a panaszolt baleseti sérülésből kifolyólag, színlelés révén, jogtalan előnyöket akart magának biztosítani; a szemorvos egyenes őszinteséggel kimondja, hogy Z. L. leleplezése könnyen sikerült, a fülorvos is határozottsággal megállapítja, hogy a baleset a halló szervre befolyással nem volt. Az idegrendszer vizsgálata közben észlelt envhébb fokú ideggyengeségre valló elváltozások különben is nem a baleseti sérülés rovására írandók, hanem szeszes italoknak az idegrendszerre gyakorolt kártékony hatásának tudhatók be. Az előadottak alapján Z. L. kártérítési keresetével elutasítandó. Kézizületi merevség nem a rándulásnak, hanem kankós eredetű izületi lobnak maradványa. F. 0. 27 éves, vasesztergályos a kelet nélküli »Panaszjegyzőkönyv« adatai szerint 1912. évi február hó 26-án d. u. 6 órakor munkából hazamenet, a villamos vasút végállomásán, a kocsiról való leszállásnál megsérült, állítólag akként, hogy keze a kocsi oldalán levő rézfogóban megakadt. Sérülésének szemtanúja nem volt. 1912. évi február hó 27-én dr. O. M. pt. orvosnál jelentkezett, aki 1912. évi június hó 10 én kelt jelentésében leirja, hogy nevezettet 1912. évi február hó 27-én gyógykezelés alá »kankós herelob« miatt vette, március hó 4-ig gyógyította, nincs tudomása arról, hogy igénylő jelentkezése előtt baleseti sérülést szenvedett volna. 1912. évi március hó 5-től április hó 26-ig a rendelő-intézet sebészi osztályán »kankós izületi lob« kórismével gyógyították s az orvosi kijelentésben kérdésesnek mondják a kéztőizület állítólagos rándulását (distorsio carpi sin ?). Utókezelésben 1912. évi április hó 27-től szeptember 25-ig a vízgyógyászati osztály szaksegéde részesítette, orvosi jelentésében a gyógyulási eredményt a gyógykezelés befejezésekor véglegesen kialakultnak nem tartja, munkaképességcsökkenését 8°/o-kal értékeli. F. O. 1912. ávi október hó 14-én felülvizsgálatra megjelenvén, a hozzáintézett kérdésre kijelenti, hogy hugycsőkankója az állítólagos baleseti sérülés idejében már két hónapos volt, beismeri, hogy dr. O. M. heregyulladása miatt rendelt borogatásokat. Vizsgálat. A bal kéztőizület kézháti felületén a lágyrészekmérsékelten duzzadtak, tapintással való vizsgálatnál érzékenyek, az izület körfogata V2 cm.-rel nagyobb, mint a jobboldalié, mozgékonyság úgy tenyéri, mint kézháti hajlítás irányában jelentékenyen korlátolt, passzív mozgatásnál fájdalmas, az Ízületben dörzszörej nem érezhető. A balkéz nyomóereje igen gyenge. Az alkar izomzata kissé sorvadt. Véleményem szerint a felsorolt kóros elváltozások a bal kéztőizületben lefolyt izületi gyuladásnak maradványai, melyek a kéztőizület mozgékonyságát tetemesen leszállították, az alkarnak hossztengelye körül való kifelé forgását akadályozzák. A kéztőizületben lefolyt gyuladásnak baleseti sérülésből származó eredete azonban nemcsak kétséges, de egyenesen valószínűtlen. Villamos kocsiról való leszállás közben a kocsi kapaszkodóján visszatüremkedő kéztőizület rándulása nagyon intenzív nem lehetett, különben is inkább Ízületre ható zúzódások, sem mint rándulások következménye szokott lenni valamely sérüléses izületi lob. Ellenben bőséges orvosi tapasztalatokon alapuló közismert dolog, hogy úgy akut, mint krónikus hugycsőkankóhoz szövődményképen, könyök-, kéztő-, térd- vagy bokaizületi kankós gyuladás gyakran csatlakozik. Valószinütlenné teszi F. O.-nak a kelet nélküli panaszjegyzőkönyvben betegségének származására vonatkozó előadását dr. O. M. kezelőorvos azon nyilatkozata, hogy nevezettet az állítólagos baleseti sérülés után következő napon >kankós heregyuladás* kórismével vette kezelés alá, aki ez alkalommal baleseti sérülésről előtte említést sem tett. Még a rendelőintézet sebészeti osztályának orvosai is, akik F. O.-ot 7 nappal később vizsgálták meg s bal kéztőizületének gyulladását megállapítva, azt kankós eredetűnek nyilvánították: kérdésesnek mondják, hogy a kéztőizületi gyuladás rándulás következménye lehetne. Véleményem F. O. bal kéztőizületének merevsége nem baleseti sérülésből származó. Ezen elváltozás jelenleg őt munkaképességében tényleg gátolja