Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - Az orvosszakértő szerepe a magyar szociális biztosításban. 3. [r.]

Orvosszakértői Szemle. 51 másképpen, úgy látszik, az igénylő kártérítést kapott volna. Ezzel azonban egy nagyon veszedelmes precedens állott volna be, mert a mellékheregyuladás fel­lépésére alkalmi okul igen gyakran szolgálnak kisebb-nagyobb traumák. A mellék­heregyuladás ilyenképpen igen gyakran »baleset*-nek a következménye és kár­térítési igényt biztosítana. Nem lehetetlen, hogy ez lebegett a bíróság szeme előtt is, mely a veszedelmes dilemmából a kivezető útat ez alkalommal ilykép megtalálta. Medizinische Klinik. 1913. H. 20—24. K. Dr. Erwin Franck: Mikor tekinthető az alszárfekély a baleset közvetlen következményének. Az alszárfekély képződés aetiologiájában főszerep jut a viszérfal veleszületett vagy szerzett gyengeségének; e mellett hosszas állás, nehéz súlyok emelése, a hasüregbeli vérnyomás hirtelen fokozó­dása, akut viszérgyuladás, a medencebeli kötőszövet zsugorodása, csigolyagenye­dések után a fennálló hajlam mellett elősegíthetik a fekélyképződést. Gyakran igen nehéz a megállapítása annak, vájjon a fekélyképződés az elszenvedett balesettel okozati összefüggésben áll-e. Még nagyobb körültekintést igényel annak az elbirálása, vájjon baleset­következményekép fellépett alszárfekélynek kiújulása hosszabb idő múlva ama baleset késői következményének tekintessék-e. Csakis akkor tekinthető annak, ha pontosan ugyanazon helyen lép fel az új fekély, ahol a régi volt; éppen ezért fontos a véleményben a fekély igen pontos lokalizációja. Sőt még a pontosan ugyanazon helyen fellépő fekély sem tekinthető a baleset késői következményének, ha évekkel későbben lép fel az új fekély. Egy 1906 nov. 4-iki alszárzúzódás után fellépett alszárfekély 1910-ben tör­tént kiujulását a Reichs-Versicherungs-Amt nem tartotta késői következménynek, mivel az új fekély nem pontosan a régi fekély helyén lépett fel s az új fekély négy évvel későbben lépett fel, amiért is sérültet kártalanítási igényével elutasította. Monatschrift für Unfallheilkunde und Invalidenwesen No. 1. 1913. A megszokás jelentősége a balesetvéleményezésben Dr. Friedrich Kempf, Braunschweig. Monatsschrift für Unfallheilkunde und Invalidenwesen No. 5 (1913.) A baleseti törvény életbelépésekor kezdetben az volt a felfogás, hogyha valamely baleset után a normális anatómiai állapot helyreáll, akkor a munka­képesség is helyreállt; ellenkező esetben munkaképességcsökkenés maradt vissza. Ez a feltevés nem áll, mert néha súlyos csonkítások után sem csökken a munka­képesség. Mindinkább nagyobb figyelmet fordítanak baleseti sérülések elbírálásá­nál a megszokásra, mely javítja a sérült munkaképességét. A megszokás valamely működés gyakori megismétlése által jön létre; a megszokáshoz az impulzust nem a túlnagy járadék adja meg, hanem inkább a szerényen megszabott járadék. Ezen megszokási vagy kimélési járadék sérült­nek mindaddig jár, míg kímélésre szorul s ebben nem különbözik egyéb jára­déktól. A megszokás elbírálásánál szerepet játszik mindenekelőtt az idő. Az idő, mely alatt megszokás jön létre, egészen individuális Nagyon súlyos sérülés, magas életkor mellett csak hosszabb idő múlva áll be a megszokás vagy esetleg nem is áll be. Azon időnek is van határa, ameddig még megszokás várható ; bizonyos időn túl már nem is bízhatunk benne, hogy be fog állni. A megszokás elbírálásánál tekintettel kell lennünk a munka minéműsé­gére, melyet sérült végez. Nagy súlyt kell itt helyezni a munkaadó információ­jára arra vonatkozóan, hogy minő munkáját nem képes a sérült egyáltalán végezni, vagy csak segítséggel. Ne elégedjünk meg azzal, hogy sérült »nehezebb« mun­kára képtelen, hanem írjuk pontosan le, hogy pl. fúrni, csavarni nem bir stb., mert csak így tudjuk megközelítőleg megállapítani, vájjon mit várhatunk a meg­szokástól. Fontos szerepe van a megszokás elbírálásánál a kereseti viszonyoknak. S itt 3 adat fontos: 1. kereset a baleset előtt; 2. kereset a vizsgálatkor és 3. ugyan­azon munkát végző társainak keresete. Ha pl. ő baleset előtt ugyanannyit kere­sett, mint vizsgálatkor, kérdés, vájjon nem történt-e közben általános béremelés, mert ez esetben ez tekintetbe veendő. Szerepet játszanak még a sérült intelligenciája, ügyessége, jóakarata; ha nagyon félénk, nehezebb a megszokás.

Next

/
Thumbnails
Contents