Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - Törvény az üzleti záróráról

538 Munkásűgyi Szemle veszélyes gépmunkánál ahhoz nem értő, kellő szakértelemmel és jártassággal nem bíró oly egyéneket alkalmaz, akikről minden valószínűséggel feltehető, hogy a rájuk bízott teendőket kellő komolysággal, elővigyázattal és a szükséges gondossággal nem végzik s ekként előrelátható az is, hogy azok alkalmazása folytán az ember testi épsége veszélyeztetve van. Minthogy pedig vádlott a gép üzembentartásához szükséges erőkifejtő lovak hajtását ilyen egyénre, 13 éves fiára bízta, holott a gép etetése körül szerzett tapasztalata folytán közönséges gondosság kifejtése mellett előreláthatta, hogy ha a lovak nem kellő vigyázattal és egyenlő lépésben hajtatnak, ami a serdületlen korúaknái feltehető, azok a hajtó csapkodása folytán megugranak s a gép mozgását gyorsabb menetbe hozzák, úgy, hogy az etetőnek nem lesz annyi ideje, hogy a kos időelőtti lecsapódása előtt a lábát kivonhassa, s minthogy a sértett megsérülése ennek következtében állott be s ekként a vádlott gondatlansága s a bekövetkezett eredmény közt az oki összefüggés megvan: a kir. tábla helyesen állapította meg a vádlott büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanságát. Régi, rozsdás abroncsos hordók javítása veszélyes üzem. A budapesti ítélőtábla 1912 május 2-án kelt 3 142/912. sz. ítelete, ítélet: Alperes kártérítési felelőssége megállapíttatik. Indokok: Felperes, mint alperes kádármunkása, egy régi hordó javítása közben az abroncs szálkájában balkeze középújját megszúrta. Az alperes gyárában régi, piszkos, rozsdás, abroncsos hordókat kellett javítani és felperes mindig régi hordót javított s némelykor asztalosmunkával is bízták meg. A javítás alá került hordók régiek, piszkosak, rozsdásak, olajjal és savakkal telítettek voltak, sőt némelyek mérges anyaggal jöttek érintkezésbe. Az orvosok szerint felperes a szúrás folytán nagy vérdaganatot kapott, vagyis mérgezést szenvedett s elvesztette azt a képességét, hogy a kádármunkát folytassa. Ezekből a kir. tábla úgy találta, hogy az alperes üzeme veszélyes, mert a nála alkalmazott kádármunkás a régi hordók javítása közben kezének megsértésével mérgezést szenvedhet akként, hogy elveszti egész munkaképességét. Ennek folytán s mivel veszélyes üzemnél a munkaadó felelős azon baleset következményeiért, mely az üzem veszélyességénél fogva a munkást éri, alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a régi hordók javításánál minden óvóintézkedest megtett, hogy a munkások meg ne sérüljenek és hogy a felperes saját hibája okozta a sérülést. Minthogy azonban alperes mindezt nem is állította, kártérítési felelősségét meg kellett állapítani. II. A m. kir. Kúria 1913 január 7-én kelt 4.836/912. sz. ítélete, ítélet: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: . .. indokaiból és azért, mert az alperes üzeme az ott foglalkozó munkásokra állandó veszélylyel jár, továbbá, mert az ily üzemből folyó kártérítési kötelezettség az általános osztrák polgári törvénykönyv 30. fejezetében szabályozást nem nyervén, helyesen alkalmazta a másodbíróság az általános jogszabályok által megállapított azt az elvet, hogy az ily veszélyes üzemnél felmerült sérülések következményeiért a munkaadó felelős. Igazolási kérelem elintézésének hatásköre. A m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal 1913. évi május hó 17-én kelt 1911. P. 91/1. sz. végzése. Végzés: A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal elrendeli, hogy az öszszes iratok az I. bíróság elnökéhez leküldessenek az igazolás tárgyában való határozat hozatala végett. Megokolás: Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár a részére 1913. évi január hó 6. napján kézbesített ítélet ellen 1913. évi február hó 7. napján, vagyis az Elj. rendelet 220. §-ában megállapított 30 napon túl adta be fölebbezését. Ezt az első bíróság elnöke mint elkésettet 1912. Á. bal. III. 71/6. sz. végzésével visszautasította. A pénztár erre a fölebbezéssel kapcsolatos igazolási kérelmet adott be, amelyet az I. bíróság elnöke elbírálás végett felterjesztett. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal jogi felfogása szerint azonban'az igazolási kérelem elsőfokú elbírálása az I. bíróság elnökének hatáskörébe tar-