Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - Törvény az üzleti záróráról

Munkásügyi Szemle 533 fásának és hatásának megfigyelésében. Minthogy azonban 1912-ben külön ipar felügyelet létesült, ez utóbbi feladat a hivatalt nem fogja terhelni. A hivatallal kapcsolatban van a legfőbb munkatanács, amelyben munkaadók és munkások megfelelően vannak képviselve. A tanács feladata volt: a balesetbiztosítás kiterjesztése a mezőgazdaságra; törvényjavaslatok és közigazgatási intézkedések megbírálása a kereső gyermekek iskoláztatási kötelezettségéről; a rizstermelés munkaviszonyaiban felmerülő viszályok döntőbíróságáról szóló törvény megváltoztatása; törvényjavaslat a bányaipari munkáról; a magántisztviselők munkaviszonyairól szóló törvényjavaslatok. Ezeken a törvényelőkészítő munkákon kivül a tanács feladata még, hogy foglalkozzék már meglevő törvények végrehajtását célzó közigazgatási intézkedésekkel, a rizstermelés munkásvédelmével, anyasági pénztárak berendezésével, a közúti vasutak balesetelhárításával. Mindezen ügyek előkészítésével fogalkozik a hivatallal ugyancsak kapcsolatos állandó munkaügyi választmány. Foglalkozott számos olyan ügygyei, amely még a két felső fórum elé csak ezután fog kerülni, így: gyermekeknek nyilvános mutatványokban való részvételével, a rabmunka és a szabadmunkások munkanélkülisége között létező összefüggés kutatásával, a színházi ügyek döntőbírósága felállításával, a bányamunkások rokkant- és aggkori biztosításával, a sütő munkások heti szabadságával és éjjeli pihenőjével stb. Hogy milyen terjedelmű volt ez a működés, kiviláglik abból, hogy 266 szakvéleményt adott a választmány Magának a hivatalnak a működéséről azt mondja a jelentés, hogy annak szervezete jól bevált és a statisztikai, törvényhozási és felügyeleti szakosztályok nagyon jól működhettek. A hivatal felügyeletet gyakorol az ipari döntőbíróságokról szóló törvény végrehajtása fölött és ezeknek a bíróságoknak 1906—1910. évi működéséről és jogszolgáltatásáról terjedelmes munkát adott ki. A rizstermelés, a nők és gyermekek ipari munkájáról szóló új védőtörvények végrehajtását ellenőrizte stb. Figyelemmel kísérte a munkaközvetítést, a munkakínálatot, a helyközi vándorlást és kivándorlást, a sztrájkokat és kizárásokat, munkaadó és munkásszervezeteket ; felvételeket készíttet az otthonmunkáról, a köznép életviszonyairól, magánmunkaközvetítésről. Vizsgálatokat végeztet a hivatal újabban szociálhygiéniai kérdésekben, mint pl. a gyermekek kereső munkájának befolyása a növésre és fejlődésre, egészségügyi állapotok a turini szabóműhelyekben és sok más hasonló kérdésekben. A hivatal a bázeli nemzetközi munkahivatal által összeállított méreglistát lefordította és kiadta. Bérlők sztrájkja. Figyelemreméltó az argentínai bérlők sztrájkja, amely immár április eleje óta folyik. A földbérlők mintegy 40 ezer taggal biró szövetsége azt követeli, hogy a bérleti szerződések legalább is öt évre szóljanak. Követel továbbá kártalanítást a bérlet ideje alatt eszközölt talajjavításokért s megszüntetését annak a kötelezettségnek, hogy bizonyos meghatározott gépeket kötelesek vásárolni s termékeiket bizonyos kereskedőknek kötelesek eladni. A földbirtokosok a követeléseket elutasították s a kormány közbenjárásának sem volt eddig eredménye. A mozgószinház a foglalkozásválasztás szolgálatában. Detektivregények és mozidrámák szemlélése helyett munkaközvetítők szövetsége útján, amely tanoncközvetítőt is tart fönn, nagyon okos és hasznos szórakozásban lesz részük nemcsak a gyermekeknek, hanem a szülőknek is. Ez a szövetség azon fáradozik, hogy a szülőkben és a népiskolától megváló gyermekekben felkeltse annak a tudatát, mennyivel előnyösebb rendes tanoncidő kitöltésével megtanulni valamely iparágat, mint az iskola elhagyása után rögtön valamely tanulást nem igénylő napszámosi munkában pénzt keresni. Hogy az ipar iránti érzéket minél inkább fejlessze, elhatározta ez a szövetség, hogy kinematografiai felvételek segélyével mutatja be szülőknek és gyermekeknek a különböző üzemekben folyó ipari munkát. A szövetség május 4-én Berlin egyik mozgóképszínházában meg is tartotta az első bemutatást. A tudományos és iskolai kinematografiai központ készítette a felvételeket egyelőre négy iparágról: a könyvkötészetről úgy a kisiparban, mint a gépsegédeszközökben gazdag nagyiparban; a kocsigyártóiparról egy automobilkocsigyár előállításával; a kovácsiparról és mülakatosságról. Minden képsorozatot megelőzött egy-egy bevezető előadás az illető iparág fejlődéséről, történetéről, az iparág jelenlegi állapotáról, a bérviszonyokról és a munkaidőről. Valóban nagyon szerencsés gondolat és iparban annyira szegény országunkban felette hasznos dolgot művelnének az erre illetékes körök ennek a gondolatnak felkarolásával, Igaz, hogy objektíve reá kellene mutatni az ipar veszélyeire is és e veszélyek elhárításának módjaira.