Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 11. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. XIII. ülés 1913. évi május hó 8-án. (Folytatás)

492 iWunkásügyi Szemle törvény 3. §-ának abbeli intézkedései, melyek a hivatásos tűzoltóságot, a betegápoló intézeteket s a házilag végzett építkezéseknél alkalmazottakat is a balesetbiztosítási kötelezettség körébe vonják. De ezeknél a például felhozott foglalkozásoknál is fölismerhető az iparszerűség némely sajátsága, így a kisebb-nagyobb állandóság, bizonyos folyamatosság, vagyis az üzemszerűség. Erre utal a T. IV. fejezete, amikor a balesetbiztosítás anyagi előfeltételeinek előteremtésére szolgáló módozatokat szabályozva, állandóan »üzem«-ekről szól, amelyeket veszélyességük szerint osztályozni és besorozni kell. Kétségen felül áll, hogy a törvény lehetetlen föladatot nem kívánt sem a pénztárra, sem az érdekeltségre róni. Már pedig nyilvánvalóan lehetetlen mindazoknak a munkaköröknek földerítése, egyéni megjelölése, veszélyességi osztályokba való besorozása és úgy a veszélyességi fok, mint az alkalmazottak munkája tekintetében beálló változásokra nézve való ellenőrzése, mely munkakörök ugyan egyébként a balesetbiztosítási kötelezettségen kívül esnek, mint általában a takarítónői, vagy egyéb cselédi foglalkozás, de melyeknek némely mozzanatában mégis olyan veszély rejlik, mint a minő veszély egyes üzemi munkáknak balesetbiztosítási kötelezettséget vonja maga után. Ha a székesfőváros az iskolaépületek ablakainak tisztítására külön alkalmazottakat tartana, akik a jelzett munkát nem túlnyomóan más jellegű munkájuk közben mellékesen, hanem bizonyos folytatólagossággal üzemszerűen látnák el, a balesetbiztosítás lebonyolítása elé nem gördülnének leküzdhetetlen akadályok s az a körülmény, hogy az ablaktisztítási üzem házilag végeztetik, ép úgy nem volna a biztosítási kötelezettségnek akadálya, mint ahogyan nem az némely építkezéseknek házilag való foganatosítása. Különben mikor a törvény 3. §-a az iparszerűség kizárása mellett már a házilag végzett munkát is a balesetbiztosítási kötelezettség alá kívánta vonni, mint ahogy ezt a 4. pontban némely építkezésre nézve tette, ennek külön a törvény szövegében kifejezett rendelkezéssel adta jelét. S amikor a különös baleseti veszélylyel járó vállalatoknak és munkáknak a balesetbiztosítási kötelékbe való bevonásáról van szó, dacára annak, hogy ezek a munkák nem keresetszerűleg, illetve iparszerűleg folytattatnak, hanem házi kezelésben végeztetnek, a törvénynek indokolása (76. lap) is kiemeli, hogy ezen munkák, amelyeket a balesetbiztosítási kötelezettségbe bevont, iparszerű munka jellegével birnak. Már pedig a takarítónőnek épp úgy, mint a házi cselédnek más házi teendői között esetenkint elvégzett, e pörben szóban levő abbeli munkája, hogy az ablakokat tisztogatja, a föntebb vázoltak szerint éppen úgy nélkülözi az iparszerűség jellegét, mint a cselédnek az a ténykedése, melylyel alkalomszerűen a ház, út, vagy csatorna tisztántartásához járul hozzá. SZAKIRODALOM. A munkásbiztosítási törvény reformja. A munkásbiztosítási választott bíróság szervezetéről és hatásköréről a Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületében lefolyt vita, mint az Egyesület kiadványainak IV. füzete megjelent. Ára 2 korona. Legközelebb megjelenik a betegség esetén nyújtandó segélyekről folytatott vita. Megrendelhető 2 koronáért a Munkásügyi Szemle kiadóhivatalában. Az „Orvosszakértői Szemle" című mellékletünk 3. száma f. é. június hó 25-én jelenik meg. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ UfJGARig RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, IV., Károly-körút 2. S Részvénytöke: 6,000.000 korona KARTCLLEN KÍVÜL köt tűz-, élet-, baleset-, betörés-, szavatosság-, jég-, üveg- és állatbiztosításokat. — TELEFON: 153-98. SZÁM. A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI JÓsZEF.