Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 11. szám - Adatok a szem balesete elhárításának kérdéséhez

468 Munkásügyi Szemle ügyében tehát az elnök és az igazgató kihallgatása után az eljárást meg­szüntette. A tordai pénztár autonómiáját az Állami Munkásbiztosítási Hivatal a pénztár igazgatóságának magatartása miatt felfüggesztette és a pénztár vezetésé­vel Torda város polgármesterét bízta meg. Szanatórium iparostanoncok részére. A kereskedelemügyi miniszter leiratilag értesítette az Országos Pénztárt, hogy annak beutalása alapján 10 iparos­tanonc nyerhet elhelyezést a Zsófia országos gyermekszanatórium-egyesület balatonalmádii telepén. A beutalt tanoncok ápolása díjmentes. A szanatórium gondoskodik az intézetbe való ingyenes utaztatásra érvényes vasúti igazolvány beszerzéséről is. A szanatóriumban angolkórban, görvélykórban, vérszegénység­ben és zárt gümőkóros betegségben szenvedő betegek helyeztetnek el. Az Or­szágos Pénztárnak a helyi szerveihez intézett leirata értelmében a szanatóriumba való beutalás ugyanúgy történik, mint ahogyan azt a szerződéses szanatóriumba való beutalásnál látjuk. E szerint a beutalás központilag történik. Az osztrák szociális biztosítási javaslat tárgyalása már régebb idő óta szünetel. Az albizottság már letárgyalta ugyan a javaslatot, de a plénumot még sem hívták össze. Ennek pedig az a magyarázata, hogy nem tud­nak megállapodni arra nézve, hogy Galíciában és Bukovinában miképpen valósítsák meg az önállók biztosítását. A bizottság szociáldemokrata tagjai azt javasolják, hogy az önállók biztosítását külön törvényben szabályozzák, mert különben ennek a kérdésnek a megoldása az egész biztosítási mű megvalósítá­sát akadályozza. A trieszti kerületi betegsegélyző pénztár gyógyintézete. A trieszti kerületi betegsegélyző pénztár Ancaranóban, Trieszttől hajón 40 percnyi távol­ságra gyógyintézetet létesített, amelynek első pavillonját május 23-án ünnepélye­sen megnyitották. A trieszti pénztár már 1912 márciusában vásárolt a capodistriai öbölben a tüdő- és rekonváleszcens betegek részére alkalmas területet, amelyet gyógyintézet céljára alkalmassá tett. A 800.000 négyszögméter kiterjedésű telken épült pavillonok közül most csupán csak a rekonváleszcens betegek befogadására szolgáló épületet nyitották meg, a közeljövőben azonban már megnyitják a tüdő­betegek befogadására szolgáló helyiségeket és a közvetlenül a tengerparton épülő gyermekotthont is. A tüdőbetegek befogadására szolgáló épületet, éppen a beteg­ség ragályos voltára való tekintettel, a főépülettől és a többi betegek pavillon­jától 1 km. távolságra erdősített helyen építik. A modern komforttal épített, a betegek befogadására szolgáló helyiségeken kivül találunk a telepen gazdasági épületet és az orvos, gondnok és más a gyógytelephez tartozó személyek lakásául szolgáló helyiséget. Nagy előnye a gyógytelepnek az, hogy az élelmi cikkek egy részéről az intézet maga fog gondoskodni. Ezt elérendő, a telepen konyhakerté­szetet és tehenészetet már is létesítettek és folytatólag gondoskodnak a még szükséges termelési mód bevezetéséről. A már megnyitott pavillonban 70 üdülő­beteget helyezhetnek el. A napi ápolási díj, figyelemmel arra, hogy a szükség­letek egy részét házilag állítják elő és termelik ki, a szokásos ápolási költsé­geken jóval alul marad. A pénztár vezetősége ígéretet tett arra, hogy valamennyi épület megnyitása után a gyógytelepen nemcsak ottani betegeket helyeznek el, hanem módot keresnek arra is, hogy a monarchia és a magyarországi pénztárak­nak betegei is elhelyezést nyerhessenek. Az ünnepélyes megnyitó ünnepélyen az osztrák társpénztárak küldöttei nagyszámban jelentek meg. Az osztrák kormányhatóságot herceg Hohenlohe helytartó képviselte. A munkásbiztosításnak a közegészségügyre való hatásáról Zwiedinek-Südenkorst professzor hosszabb értekezést írt a »Zeitschrift für die ge­samte Versicherungs-Wissenschaft«-ba. Kifejti, hogy Németországban a munkás­biztosítás volt a kezdeményezője azoknak a közegészségügyi intézményeknek, amelyeket máshol — elsősorban Angliában — a munkásbiztosítástól függetlenül létesítettek. A német munkásbiztosítás ezáltal túlnőtt azokon a határokon, amelye­ket eredetileg szabtak s általános közegészségügyi tényezővé vált. S habár Angolországban 700 községi kórház, számos tüdőbeteg gondozó, anya- és csecsemővédő intézet s különböző tanácsadó helyek működnek, az angol kor­mány mégis belátta, hogy a kötelező munkásbiztosítás nélkül ezek az intézmé­nyek nem felelhetnek meg céljaiknak.

Next

/
Thumbnails
Contents