Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - Építőmunkások védelme Magvarországon

14 Munkásügyi Szemle ványkészítésből keletkező erkölcsi felelősséget csak abban az esetben háríthatja át az őt helyettesítő építésvezetőre, ha az építésvezető ugyanolyan igazolható képzettséggel bir, mint a megbízást adó vállalkozó. Az anyagi felelősség minden körülmények között a vállalkozót terheli. A vállalkozó építő-, illetőleg kőművesmester az építkezés megkezdését követő három napon belül köteles a főállványok szerkezeteinek méretekkel ellátott táv- és metszetrajzait a felvonógépek elhelyezésének figyelembevételével az építkezés ellenőrzését foganatosító építési iparfelügyelőségnek bemutatni. Ugyanez alkalommal a vállalkozó köteles bejelenteni, hogy az állványkészítést ki végezteti és rendelkezik-e a szükséges képesítéssel. Az állványkészítésért felelősséggel biró személyek időközi változása az építési iparfelügyelőségnek mindenkor három napon belül bejelentendő. Az állványépítés megkezdését a vállalkozó épitő-, illetőleg kőművesmester csak akkor foganatosíthatja, amikor az illetékes építési iparfelügyelőség a bemutatott rajzokat aláírásával megépíthetó'nek minősítette. Az építési iparfelügyelőség által jóváhagyott állványrajzok az építkezés színhelyén az építési irodában kifüggesztendők. Az építési iparfelügyelőségnek az állványrajzokon tett észrevételeit és rendelkezéseit a vállalkozó építő-, illetőleg kőművesmester figyelembe venni tartozik. Az állványozási munkálatok vezetésével és felügyeletével (állványpallér) csak olyan munkást bízhat meg a vállalkozó építő-, illetőleg kőművesmester, vagy annak felelős megbízottja, aki munkakönyvével igazolni tudja, hogy az állványkészítéssel legalább három éven át gyakorlatilag foglalkozott s aki az állványozási szaktanfolyamot sikerrel végezte. A főállványok. Az állványépítés munkálatainak megkezdése előtt az építésvezető az állványpallérral együttesen köteles megvizsgálni, hogy a használatba jövő állványanyag, kötővasak és ehhez tartozó munkaszerszámok használható állapotban vannak-e. Csak egészséges és teherbíró faanyagot és kötővasat szabad az állványozásnál felhasználni. Huzamosan tartó esős, vagy havas időjárás esetén mindennemű állványozástól tartózkodni kell; a meglévő állványok pedig hamuval, fürészporral, vagy száraz homokkal beszórandók. Ugyanezen módon kell behinteni az anyafalak felső felületét is, amikor a vastartányok elhelyezése céljából a munkások a falakra állanak, vagy azokon közlekednek. A főállványt a megépítendő falaktól mindenkor teljesen függetlenül kell összeállítani. A főállvány terhét csak végszükség esetén szabad a falakra átvinni. Minden emeietsoron keresztbe tett hevedermegerősítéssel be kell az állványt az anyafalakhoz kapcsolni a kifelé dőlés ellen. A főállványt legalább minden négy hétben egyszer gondos vizsgálat alá kell venni, hogy nem történt-e valamely részén lazulás, a kapcsok tartanak-e, eltolódások nem álltak-e be az anyagterhelés változása következtében. Ha valami eltérés, lazulás mutatkozik az állványon, azonnal gondoskodni kell a megfelelő pótlásokról. Viharos időjárás után minden esetben az építésvezetőnek meg kell vizsgálni az állványokat, ugyancsak akkor is, ha az állványok hosszabb időn keresztül nem használtattak. Különös gondot kell fordítani arra, hogy az állványokon nagymennyiségű anyagot ne halmozzanak fel. A szükséges anyagmennyiséget is már a szállítási munka folyamata alatt az igénybe veendő állvány egész területére való elosztással kell lerakni. Ha az állvány valamely részén a szokottnál nagyobb tehermennyiség gyülemlik össze, a szükséges megerősítésekről azonnal gondoskodni kell. A főállvány építése. Az állványtartó szálfákat este 10 óra után lehet csak felállítani, amely idő alatt a munkához vezető forgalmi útvonalakat minden oldalról el kell zárni. A szálfák egymástól három méter távolságban állítandók fel. A szálfák alá padlótalpakat kell helyezni, hogy azok a sűíyedéstől és csuszamlástól védve legyenek. A szálfákat keresztmereví-