Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 2. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozása. VIII. ülés. 1913. évi január hó 16-án
112 Munkásügyi Szemle az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár határozatára elégséges volt s így az volt volna a szabályszerű eljárás, amely ennek az utóbbi határozatnak idejekorán való kieszközlését eredményezte volna — de mivel ez az időköz, sőt még az I. fokú bíróság ítéletéig terjedő időtartam is mégis az állandó járadék megállapítása nélkül telt el, ennélfogva a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztárnak s az I. fokú bíróságnak az az eljárása, melylyel igénylő részére nem pusztán az 1908. október 24-ig, hanem azontúl az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár határozatáig terjedő időre is juttatott járadékot, oly jogszabály-sértést még sem tartalmaz, mely a felülbírálás tárgyát képező határozatok hatálytalanítását tenné indokoltá. Ezen bírói meggyőződés kialakulásánál abból a tényből indult ki a hivatal, hogy az ideiglenes járadék természete subsidiarius, ami munkásbiztosítási intézményünkben azt a rendeltetést tölti be, melyet egynémely külföldi jogrendszerben a megállapítandó baleseti járadékra adott előleg s melynek azért az a főcélja, hogy addig, amíg a baleset sújtotta biztosított állandó járadékához juthat, megadja neki a tönkrejutástól való védelmet, a megélhetési lehetőséget. A törvény indokolása is kiemeli, hogy a gyors segélynyújtás a cél, tehát oly időben és úgy kell intézkedni, hogy a sérült járadékának élvezetében legyen akkor, midőn táppénze megszűnik (T. 88. §. harmadik bekezdés) s ha a járadék nem állapítható meg véglegesen, meg kell azt ideiglenesen állapítani, a segélyre szorult sérültnek és családjának nem szabad a fenntartásukhoz szükséges támogatás nélkül maradniok. (Indokolás 168. 1.) Ezért, noha tény, hogy az ideiglenes és állandó baleseti járadék között fogalmi különbség áll fönn s a munkásbiztosítási jogszolgáltatás az ezen fogalmi különbségtől folyó következmények levonásának kikényszerítését gondozni tartozik, ebben még sem szabad azon a határon túl mennie, amelyen túl az ideiglenes járadék előbb jelzett életszükségből eredő főcélja : a balesetet szenvedett existenciájának az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár határozatáig való biztosítása esnék áldozatul. Ennek szem előtt tartásával, a Kerületi Munkásbiztosító Pénztár s a választott bíróság abbeli intézkedésében, melylyel az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztárnak az állandó járadék tárgyában hozandó határozatáig, tehát arra az időre is fizetendőnek mondatott ki, amikoron már az állandó járadék folyósításának törvényes feltételei fennforogtak ugyan, de a folyósítás tényleg még nem történt, a törvény céljának a szociális igazságszolgáltatás követelményeinek szempontjából nem állapítható meg oly szabálytalanság, mely az I. fokú bíróság ítéletének megváltoztatását indokolná. SZAKIRODALOM. Az új adótörvények ismertetése. Most hagyta el a sajtót dr. Soltész munkája Iparosok és kereskedők adója címmel és dr. Matlekovits Sándornak, az Országos Iparegyesület elnökének előszavával. Magában foglalja az általános kereseti adóról, a jövedelemadóról és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójáról szóló törvények egész anyagát, azután a házadóról, a tőkekamatadóról és a közadók kezeléséről szóló törvények lényeges rendelkezéseit, valamennyit a végrehajtási utasításnak, a törvényjavaslatok indokolásának, az országgyűlési vita anyagának, valamint a Teleszky-féle novellának felhasználásával, rendszeresen feldolgozva. A könnyebb áttekintést terjedelmes betűrendes tárgymutató teszi lehetővé. A tizenöt nyomtatott ív terjedelmű könyv ára erős vászonkötésben 4 K. Megrendelhető az Országos Iparegyesületnél (VI., gróf Zichy Jenőutca 4.), vagy bármely könyvkereskedésben. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, IV., Károly-körút 2. SS Részvénytöke: 6,000.000 korona KARTELLEN KÍVÜL köt tűz-, élet-, baleset-, betörés-, szavatosság-, jég-, üveg és állatbiztosításokat. — TELEFON: 153—98. SZÁM. A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI JÓZSEF.