Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 2. szám - A gazdasági munkások biztosítása a képviselőházban

Munkásügyi Szemle 67 A pénztárak ügykezelési szabályzatai. Az Állami Munkásbiztosítási Hivatal 1910. július 9-én kelt 5.552/910. számú rendelete és az annak mellékletét képező szolgálati és fegyelmi szabályzat 13. §-a szerint a kerületi pénztárakat illető ügyvitel mintaszabályzatát az Országos Pénztár van hivatva kibocsátani. Ezen rendelkezésnek megfelelően az Országos Pénztár elnöksége 1911. évi október 31-én tartott ülésén elrendelte az ügyviteli szabályzat sürgős elkészítését. 1912. január 4-én kelt 770/910. számú körrendeletében ezen határozatból folyólag elrendeli az Országos Pénztár, hogy a kerületi pénztárak jelenlegi ügykezelési szabályzataikat, összes nyomtatványaik kapcsán véleményes jelentés kíséretében terjesszék fel. Az Országos Pénztár a drezdai kiállításon. Az Országos Pénztárt a drezdai nemzetközi hygienei kiállítás díszoklevéllel tüntette ki. Pénztári külellenőrök besorozása. Az Országos Pénztár legközelebbi igazgatósági ülése elé az elnökség oly értelmű javaslatot terjeszt, hogy — tekintettel arra, hogy a külellenőrzés a pénztár anyagi érdekeire rendkívüli fontosságú — mondja ki az igazgatóság, hogy minden oly kerületi pénztári-határozatot, melylyel a III. osztályú külellenőrzéssel megbízott tisztviselők a II. osztályba soroztainak, jóvá fog hagyni. Az Országos Pénztár nyugdíjalapja. A Munkásbiztosítási Közlöny legutóbbi száma közli az Országos Pénztár körrendeletét, melyben felhivja a kerületi pénztárakat, hogy bár az állami hivatal a pénztári hozzájárulás mérvére vonatkozó közgyűlési határozatot még nem hagyta jóvá, a megállapított 10*4°/o hozzájárulást kamatveszteségek elkerülése végett fizesse be, A budapesti kerületi pénztár kifizetőhelyei. A táppénzek folyósításának eljárását a budapesti kerületi pénztár igazgatósága egyszerűsíteni kívánta, amidőn kimondotta, hogy ezen segélyeknek kifizetését a főváros különböző gócpontjain felállítandó »kifizetőhelyeken« fogja eszközöltetni. Eddig az igényjogosult betegeknek vagy a központba kellett bejönniök a segélyekért, ami az illetőkre nemcsak időveszteséget jelentett, de a hivatali helyiségek szűk volta miatt az ügykezelés megnehezítését is okozta, vagy pedig be kellett várniok, míg esedékes táppénzüket a posta hozta meg, ami viszont más kellemetlenségeket idézett fel, ha a beteg a táppénz megérkeztekor már keresetképessé vált és így rendes foglalkozása után ment. A szervezendő »kifizetőhelyek« működésével e bajok megszűnnek. Ezután a betegek vagy azok hozzátartozói a lakásukhoz legközelebb fekvő kifizetőhelyeken vehetik fel segélyeiket a szokásos esedékességi időpontokban. Az Országos Pénztár legközelebbi ülésén tárgyalja ezen a pénztár és tagjaira nézve egyaránt fontos újítást. A Munkásbiztosító Pénztári Alkalmazottak Országos Egyesülete folyó hó 21-én választmányi ülést tartott. A választmány jelentéktelenebb folyó ügyek mellett a pénztári alkalmazottak véglegesítésének kérdésében kelt Országos Pénztári átiratot tárgyalta, s elhatározta, hogy a februárra tervezett közgyűlést március hónapban tartja meg, mert remélhető, hogy ezen időpontig a szolgálati és fegyelmi szabályzat, valamint a III. osztályú kezelőtiszti állások megszüntetése tárgyában végleges intézkedések történnek. Meghallgatta; a választmány a tisztviselői hiteligények megfelelő kielégítése tárgyában kiküldött bizottság jelentését és elhatározta, hogy a tervezett bankalapítást — minthogy megfelelő garanciákat nyert a tisztviselői érdekek szempontjából — erkölcsileg támogatja. Munkásbiztosítás Oroszországban. A birodalmi duma a mult év végén tárgyalta a munkásbiztosításról szóló törvényjavaslatot. A javaslat a német munkásbiztosítási rendszerhez alkalmazkodik, eltér azonban ettől abban a lényeges rendelkezésben, hogy a betegápolást az üzem tulajdonosára hárítja mindazon üzemekben, melyek elemi erő által hajtott gépek mellett legalább húsz, ily gépek nélkül legalább 30 alkalmazottat foglalkoztatnak. A javaslat mintegy 2 millió munkást kiván a biztosításba bevonni. A pénztárak főleg mint vállalati pénztárak vannak szervezve. A pénztárak azonban csak táppénzfizetésre kötelezettek, mig a betegellátásról (első segély, ambuláns és kórházi kezelés, szülészeti támogatás) a munkaadó tartozik gondoskodni. Ezt a rendelkezést a kormány azzal indokolja, hogy Oroszországban a viszonyok ebben az irányban fejlődtek, úgy hogy a biztosításra kötelezett alkalmazottaknak 84 százaléka ez idő szerint is már a