Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 24. szám - Iparfejlesztés és szociálpolitika

902 mazása óta a szerzők csaknem mind ama nézetet vallják, hogy a paralízis progressziva kórelőzményében a szifilisnek hiányozni nem szabad. Storck 7 újabb eset kapcsán, mely esetek legtöbbjében serologiai vizsgálatok is eszközöltettek, tanulmányozta a paralízis progressziva és baleset összefüggését. E tanulmányában a járadék kérdését is vizsgálat tárgyává teszi. Részletesen ismerteti azokat az eseteket, melyekről anélkül, hogy egyetemi intézetbe felvétettek volna, az egyetemi intézetek szakvéleményt adtak, illetőleg felülvéleményezték mások szakvéleményét, továbbá leírja azon eseteket is, melyeket egyetemi intézetekben figyeltek meg. Ami a traumát és annak jelentőságét illeti, azon esetekben amelyekben baleset és elmezavar között összefüggést vettek fel, mindig koponyatraumáról volt szó. Abban a 4 esetben, amelyekben trauma s paralízis között összefüggést állapítottak meg, a baleset csak kiváltó szerepet játszott. Ez esejekben is úgy a kórlefolyás, mint a betegség tartama tekintetében a szerző csak ugyanazt észlelhette, mint a nem traumatikus paralízis eseteiben. Arra kérdésre vonatkozólag, hogy a paralízis végső stádiumában az elerőtlenedés tuberkulózisra, különösen pedig miliáris tuberkulózisra hajlamosít-e, szerző egy statisztika alapján, mely 171 paralízis esetet tartalmaz kétségtelen diagnózissal és részletes kórbonctani jegyzőkönyvekkel és mely statisztika 1904-től a legutolsó ideig terjed, a következő eredményre jutott: tüdőtuberkulózis 5 esetben szerepelt, mint halálok, miliáris tuberkulózis esete nem fordult elő. A boncjegyzőkönyvekben 15 esetben van még tuberkulózis megemlítve, de leginkább mint idült góc. A jegtöbb paralitikus tüdőgyulladásban, kevesen közülük végeigyöngülésben, vagy egy paralitikus görcsrohamban pusztultak el. A beíegsegélyző pénztárak teljesítési kötelezettsége. A szászországi legfőbb közigazgatási bíróság kimondotta, hogy a betegsegélyző pénztárak nemcsak a biztosított tag foglalkozási helyén kötelesek a betegellátást nyújtani. Az adott esetben egy baleset által sújtott kőműves, a pénztári orvos által nyújtott első segély után, a pénztár engedelme nélkül, a pénztár kerületén kivül eső helyen lakó családjához utazott. A pénztár a segélyt megtagadta, a bíróság azonban kötelezte a költségek viselésére. Az indokolás hivatkozik arra, hogy egész természetes, ha az a biztosított, aki családjától távol levő helyen áll alkalmazásban, betegsége idején oda igyekszik, hogy családja körében lehessen. A törvényhozónak nem lehetett szándéka, hogy ilyen esetekben rnegfoszsza a biztosítottat a törvényszerű segélyezésektől. Hogy mily nagy súlyt helyez a törvény arra, hagy a beteg tag családja körében lehessen, az kitűnik a kórházi ápolásra vonatkozó rendelkezésekből is. Ezt szem elölt tartva a betegsegélyző pénztár teljesítési kötelezettségét a tag foglalkozási helyén kivül eső területre is ki kellett mondani. Politikai meggyőződés és orvosi kiképzés. A boroszlói országos biztosító intézet rövid úton elbocsátott egy orvosgyakornokot, ki szociáldemokratikus elveket vallott. Ez bepörölte az intézetet, melyet kártérítésre ítéltek el, mert egy társadalmilag tisztes formában nyilvánuló politikai meggyőződés nem lehet ok arra, hogy egy nem hivatalos személyt valamely hatóság elbocsásson. Az országos bíróság, mint felebbezési fórum, a kártérítési összeget még felemelte. /S Iparfejlesztés és szociálpolitika. Szterényi József v, b. t. t. ny. államtitkár Bécsben a magyar iparpolitikáról előadást tartott az ottani egyetemen a »Freie Vereinigung für staatswissenschaftliche Fortbildung« által rendezett"kurzuson. Nagy érdekű fejtegetései közben a magyarországi szociálpolitikáról'is nyilatkozott. Az előadásnak ezt a részét a következőkben közöljük: Iparfejlesztés és szociálpolitika: látszólag ez is ellentét. Valósáoban azonban ellenkezőleg áll a dolog. Habár a szociálpolitika terheket ró az iparra, tehát látszólag megnehezíti versenyképességét, a viszonyokhoz mért, nem a' végletekben mozgó szociálpolitika tulajdonképpen hatalmas előmozdítója az iparnak és mindenütt a termelés fokozását eredményezte. Németország több mint negyedszázad óta valamennyi állam közt a legtöbb szociális terhet viseli és éppen ez időszak alatt fejlődött a német ipar és ezzel karöltve a német nemzeti jólét talán soha nem is sejtett mértékben. A céltudatos szociálpolitika könnyít a munkálkodó osztály életviszonyain növeli munkaerejét és munkakedvét, minélfogva a gazdasági élet emeltyűje! MUNKAVISZONY.