Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 24. szám - A munkásbiztosítás reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. VI. ülés 1912. évi december hó 17-én. A munkásbiztosítási választott bíróságok szervezete és hatásköre

890 Munkásügyi Szemle és a segélyek iránti bíráskodás eredményeitói eltérő döntései sok esetben nélkülözik a kellő alaposságot és szakszerűséget. így nem egyszer megtörténik, hogy a pénztár segély fizetésére köteleztetik, a megfelelő járulékok iránti igényétől pedig elesik. Ugyancsak munkásbiztosítási jellegű szakkérdések a munkaadó által bejelentett adatok beszerzésével felmerült s a Törvény 20. §-a értelmében megtérítendő költségek megállapítása; a Törvény 29. §-a értelmében pótjárulékok kiszabása, a Törvény 42. §-a alapján a járulékok levonásának letiltása tárgyában felmerülő igények, amelyek a Törvény 156. §-ában körülírtakkal együtt a munkásbiztosítási bíróság hatáskörébe tartoznának. 3. A fentebb már kifejtettek után feleslegesnek tartom annak a nézetemnek megokolását, hogy a Törvény 72., 77., 95. és 96. §-ainak eseteiben a járadékok tőkésítése kérdésében a munkásbiztosítási választott bíróság felebbezési hatásköre biztosítandó; csak utalok arra, hogy ez a felfogás a német és osztrák munkásbiztosítási jog terén érvényre jutott. 4. Kifejezetten ki kell mondani, hogy a Törvény 72. §-ának utolsó bekezdése értelmében 16-ik életévüket meghaladott igényjogosultak részére neveltetési segély engedélyezése kérdésében a pénztári határozattal szemben felebbezésnek helye van. 5. A Törvény 167. §-ának 2-ik bekezdését oda módosítanám, hogy az ítéletek rendelkező részében a megállapított segély és járadék összege helyett annak számszerű meghatározására szolgáló tényezők volnának megjelölendők. A gyakorlat embere előtt ismeretesek azok a nehézségek, amelyek az ítélethozatal alkalmából állanak elő abból az okból, hogy számszerűleg kell kiszámítani azt az összeget, mely az igénylőt a pénztártól előre felvett előlegek (táppénz, járadékelőleg, ideiglenes járadék stb.) levonása után megilleti; és zavarra adnak okot a pénztárnál eszközölt levonások (pl. elévülés, szünetelés, jogtalanul felvett segélyek visszatérítése címén, stb.). A leggondosabb számítások után is gyakran történik, hogy a bíróság számszerűleg hibás Ítéleteket hoz; vagy pedig a Törvény előbbírt rendelkezése ellenére végrehajthatlan Ítéleteket kénytelen hozni akképp, hogy az ítéletben a lejárt marasztalási összeg kiszámításának csak alapját jelöli meg, míg a tényleges elszámolás perenkívüli útra tartatik fenn.1) Különben »A munkásbiztosítási bíróság határozatainak végrehajtása« című cikkemben2) részletes kifejtéssel igyekeztem megokolni, hogy a pénztári szolgáltatás teljesítésének ellenőrzésére és kikényszerítésére a bírói végrehajtási út rendszerint nem alkalmas, hanem a pénztár teljesítési késedelmével és mulasztásával szemben adminisztratív jellegű joghatóság és a Törvény 175. §-a nyomán megvalósítandó kényszereszközök volnának biztosítandók. Ebből önként következik az a további javaslatom, hogy a Törvény 167. §-a 3-ik bekezdésének megfelelő módosítása mellett a munkásbiztosítási bírói ítéletek alapján a végrehajtás elrendelése s a végrehajtás útján behajtandó összegnek meghatározása mindenesetre utaltassék a munkásbiztosítási bíróságok, illetve elnökeinek hatáskörébe. 6. Előfordult esetekben vitássá vált az a kérdés, hogy a munkásbiztosítási választott bíróság, melynél az Elj. Rend. 49. §-a szerint az eljárás vagy felebbezéssel, vagy közvetlen keresettel indulhat meg, előzetes bizonyítást foganatosíthat-e ? Pedig ez tapasztalat szerint szükséges és hasznos volna úgy betegsegélyezési igények érvényesítése eseteiben, amikor a pénztári orvosok véleményében meg nem nyugvó pénztári tag állapotát üdvös volna azonnal bírói orvosszakértői eljárás tárgyává tenni s ezzel az utólagos bizonyításoknak és véleményezéseknek elejét venni; valamint balesetek alkalmából is, különösen a halálos kimenetelű fontosabb esetekben meggyakran^fordufélőb' Hivatal Svakorlatában az ilyen formailag végrehajthatlan ítéletek hozatala 2) Munkásügyi Szemle. 1910. évfolyam.