Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 24. szám - A munkásbiztosítás reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. VI. ülés 1912. évi december hó 17-én. A munkásbiztosítási választott bíróságok szervezete és hatásköre

Munkásügyi Szemle 887 nálva volna. A többi összeütközésnek pedig a hatáskörök lehető egyesítése s ennek megvalósítása kapcsán a munkásbiztosítási választott bíróságok hatáskörének kiterjesztése útján lehetne elejét venni. Mielőtt ennek részleteire térnék át, legyen szabad néhány ecset­vonással vázolnom a német és osztrák munkásbiztosítási bíróságok leg­újabb fejlődésének néhány kiemelkedő mozzanatát. IV. Az újabbkori külföldi jogfejlődés tanulságai. Az 1900. évi német balesetbiztosítási törvény értelmében felállított munkásbiztosítási választott bíróságok (Schiedsgerichte für Arbeiterver­sicherung) az új német birodalmi biztosítási rendtartás értelmében lénye­ges átalakuláson mentek keresztül. Míg addig az említett bíróságok a rok­kantsági járadékok és baleseti kártalanítás tárgyában érvényesített felebbe­zések elbírálására voltak hivatva, tehát lényegében a kir. Ítélőtáblák székhelyén szervezett munkásbiztosítási bíróságainkkal hasonló ügykörrel birtak, addig az azok helyébe lépett felső biztosítási hivatalok (Oberver­sicherungsámter) a birodalmi biztosításnak az ítélkezési, közigazgatási és felügyeleti hatósággal minden irányban felruházott magasabb fokú szerveivé lettek (61. §). A felső biztosítási hivatalok rendszerint a magasabb közigazgatási hatóságok kerületére állíttattak fel vagy Önállóan, vagy pedig az illető ható­sággal egyesített szervezetben. A hivatal elnöke, ki az esetleg kapcsolatos magasabb birodalmi vagy állami hatóság vezetője, továbbá igazgatója és helyettesei állami hivatalnokok. Az ülnökök felében a munkaadók, felében a biztosítottak közül a felső biztosító intézet kebelében megejtett választás útján nyernek megbízatást. A hivatalnak két osztálya van : az ítélő és közigazgatási osztályok. Az előbbinek tanácsai (Spruchkammer) alakulnak az elnökből, vagy helyet­teseiből, továbbá két-két munkaadó és biztosított ülnökből. A közigazgatási tanács (Beschlusskammer) az intézet vezetőjének, vagy kijelölt helyettesei­nek elnöklete alatt 3 tagú tanácsban dönt egy-egy munkaadó és biztosí­tott ülnök közreműködésével, akik az összes ülnökök közül választat­nak. A felügyeletet a legfelsőbb közigazgatási hatóság gyakorolja. A hivatal hatásköre betegsegélyezési ügyekben Il-od fokú, rokkant­sági és baleseti ügyekben I. fokú ítélkezésre s azonfelül az egész munkás­biztosítási adminisztráció tárgyában többnyire II. fokú és végérvényes hatá­rozati és intézkedési jogkörre terjed. így példaszerűleg felsorolhatjuk a következő közigazgatási természetű teendőket: A felső biztosítási hivatal mint végső fórum dönt afölött, hogy vala­mely üzem vagy annak része melyik betegsegélyző pénztárhoz tartozik (258. §.); felebbezhető határozatot hozhat abban a kérdésben, hogy valamely üzem melyik balesetbiztosító szövetkezethez tartozik csatlakozni (542. §); határoz a betegsegélyző pénztárak egyesülése, feloszlatása és bezá­rása kérdéseiben (280. §.); felhatalmazást adhat a betegsegélyző pénztáraknak arra, hogy az orvosok által megtagadott kezelés helyett a tagoknak pénzbeli segélyt nyújthasson (370. §); elbírálja az I. fokú biztosító hivataloknak (Versicherungsámter) a pénztárak feletti felügyelet tárgyában tett intézkedései ellen irányuló pana­szokat (377. §.); baleset ügyekben I. fokon, egyéb ügyekben II. fokon s végérvénye­sen határoz a biztosító intézetek minden irányú intézkedései ellen irányuló panaszok tárgyában és a megtámadott intézkedéseket fel is függesztheti (1791. és következő §-ok);

Next

/
Thumbnails
Contents