Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 23. szám - A bányamunkások védelméről az Amsterdamban tartott bányászkongresszuson
860 Munkásügyi Szemle a 82. §. harmadik bekezdése az üzemtulajdonost vonatkozással a 22. §. rendelkezésére említi külön fel, még pedig oly közelebbi meghatározással, hogy van oly üzlettulajdonos is, még pedig az építtető, aki bár nem munkaadó, a törvényben megállapított kötelezettség szempontjából a munkaadóval egy tekintet alá esik. Minthogy az 1907. évi XIX. t.-c. 36. és 43. §-aiból csupán az tűnik ki, hogy a felmerült balesetbiztosítás kiadásai az egyes munkaadókra üzemük díjtétele és az általuk abban az évben kifizetett javadalmazás arányában osztatnak fel es rovatnak ki és eszerint az üzemtulajdonos csak a saját alkalmazottainak javadalmazása arányában vesz részt a balesetbiztosítás terheiben; minthogy a 82. §. végső bekezdése sem zárja el a balesetet szenvedett munkást, hogy attól a személytől, aki neki nem munkaadója, kártérítést követelhessen, ha erre az általános magánjog szerint a jogalap fenforog : ezeknél fogva nincs elzárva felperes sem attól, hogy alperestől az 1874. évi XVIII. t.-c. alapján követelhessen kártérítést. Iparüzem részleges biztosítási kötelezettsége. A birodalmi biztosítási hivatal 1911 november 20-iki határozata. Határozat: A biztosítási kötelezettség részben megállapíttatik. Indokolás: X. vállalkozó, a málhák és egyéb tárgyak szállításával, valamint pénteken és szombaton az ablaktisztítási munkálatokkal foglalkozik. A vállalat 2 kézikocsit, 2 kerékpárt használ és két munkást foglalkoztat, akik különösen a málnaszállítással voltak elfoglalva. A vállalkozó nem volt a kereskedelmi lajstromba fölvéve. Az üzem az ipari balesetbiztosítási törvény 1. §. 1. szak. 7. pontja értelmében nem biztosításra kötelezett, ellenben a vállalkozó által folytatott ablaktisztítóüzem a fenti törvény 1. §. 1. szak. 2. pontja szerint biztosítási kötelezettség alá esik. Ez a tény azonban nem okozza a málhaszállítási üzemnek biztosítójogi szempontból eltérő megítélését. Ezen üzem ugyanis nem melléküzem. Az ipari balesettörvény 28. §. 2. szakaszának alkalmazása azért itt ki van zárva. Az említett törvény 1. §. 1. szak. 2. pontja nem alkalmazható, ugyanis nem tehető az egész üzem >építési munkák< címén biztosításra kötelezetté. Az idézett törvény 1. §. 1. szak. 2. pontja szerint az ablaktisztítóipar, épúgy mint a kéményseprési és mészárosipar, csakis mint ilyen biztosításra kötelezett, a vele kapcsolatos egyéb üzemek biztosítási kötelezettsége tehát függetlenül bírálandó el. SZAKIRODALOM. A munkásbiztosítás reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesülete által a munkásbiztosítás reformjáról rendezett szaktanácskozásról megjelent az I. füzet, mely a munkásbiztosítás szervezetét tárgyalja. A füzethez Szterényi József v. b. t. t., nyugalmazott államtitkár, az Egyesület elnöke írt eló'szót. A füzet 2 koronáért megrendelhető a Munkásügyi Szemle kiadóhivatalában. Adó- és Illetékügyi Szemle. E címen jelent meg egy új, igen magas színvonalú havi folyóirat. A folyóirat tudományos rendszerességgel, de a gyakorlati követelmények méltánylásával mindazon kérdéseket öleli fel, amelyek az egyenes, a fogyasztási adók, az illetékek, a jövedéki-büntetőjog és a budgetjog keretébe tartoznak. A szemlét Benedek Sándor közigazgatási ítélőbíró, dr. Fellner Frigyes egyetemi m. tanár és dr. Hegedűs Lóránt orsz. képviselő közreműködésével dr. Klug Emil budapesti ügyvéd szerkeszti. Megrendelhető Dudapest, V. Akotmány-u. 19. alatt kiadóhivatalban évi 24 K-ért. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, IV., Károly-körút 2. H Részvénytőke: 6,000.000 korona KARTELLEN KIVUL köt tűz-, élet-, baleset-, betörés-, szavatosságjég-, üveg- és állatbiztosításokat. — TELEFON: 153-98. SZÁM. JfuDGÁRIA A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI JÓZSEF.