Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 22. szám - Az osztrák kivándorlási ankét

822 Munkásügyi Szemle általános szabályok szerint a fönnállóit betegsegélyző pénztár ellen kiszabott illetékre vonatkozóan egyenes fizetésre kötelezett, vagy kezességgel tartozó fel, minélfogva a szóban forgó illetékért felelőssé sem tehető.* Végül érdekes fejtegetéseket tartalmaz a közigazgatási bíróság 18.314/P. 1912. számú ítélete. »Tény, hogy az 1907. évi XIX. t.-c. az 1891. évi XIV. t.-c. alapján fennállott kerületi betegsegélyző pénztárakat megszüntetvén, a munkásbiztosítás helyi szerveiként a vállalati pénztárak mellett a kerületi munkásbiztosító pénztárakat állította fel s utóbbiak a munkásbiztosítás mai szervezetében valóban a kerületi betegseqélyző pénztárak jogutódaiként jelenlkeznek. Ez a körülmény azonban, mely tisztán az ügyköri és intézményi utódlás kérdésére vonatkozik, nem képezhet alapot arra, hogy a kerületi betegsegélyző pénztár helyébe lépett kerületi munkásbiztosító pénztár amazzal vagyonjogi szempontból is azonos jogalanynak tekintessék. Az 1907. évi XIX. t.-c. 199. §-a értelmében ugyanis a betegsegélyző pénztáraknak az 1907. évi július hó l-jével felszámolt vagyona az újonnan alakult munkásbiztosító pénztárak kezelésében maradt, melyek azt külön számlán való kezelés mellett a pénztár közgyűlése által megállapított beíegsegélyezési szükségletekre kötelesek fordítani . . . Ezek szerint a .. . . felszámolt kerületi betegsegélyző pénztárak vagyontömege a kerületi munkásbiztosíló pénztártól független s ennek csupán kezelésébe utalt külön alap, mely bár a betegsegélyezés tekintetében hasonló célokat szolgál, de az állami munkásbiztosítási hivatal által jóváhagyott külön rendeltetéssel bír s így külön vagyonjogi személyiségnek tekintendő. Határozatok biztosítási kötelezettség tárgyában. A színházaknál alkalmazottak sok kontroverziára okot adó biztosítási kötelezettségének kérdésébe talán világosságot hoz a kereskedelemügyi miniszter 40.970/VI. D. 1912. sz. határozata, mely szerint »a színházaknál alkalmazottak, tekintet nélkül arra, vájjon ezek az alkalmazottak művészi vagy műszaki, avagy egyéb működést fejtenek-e ki, betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek. A színház mint vállalat nem esik balesetbiztosítási kötelezettség alá, hanem a színháznak csak az az üzemága, melyben elemi erő által hajtott gépeket vagy hatósági engedélyhez kötött gőzkazánt használnak és pedig tekintet nélkül az alkalmazottak számára vagy azok javadalmazására. A közkórházaknál alkalmazottak biztosítására nézve az 1907. évi XIX. t.-c. 1. §-ának 13. pontját alkalmazza a kereskedelemügyi miniszter 61.220/912. VI. D. számú határozata, amennyiben megállapítja, hogy a közkórházak alkalmazottai betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek, kivéve, ha az érvényben álló szolgálati rendtartás szerint betegség esetében illetményeik részükre a betegség kezdetétől számítva legalább husz héten át kijárnak. Eljárási szabályok a munkásbiztosítási kihágások elbírálásánál. Az iparfelügyelőt a munkásbiztosítási kihágási ügyekben a fölebbezés joga megilleti. Ha a kihágási bíróság súlyosabb büntetendő cselekmény jelenségeit észleli, akkor ezen súlyosabb bűncselekmény iránt való eljárást kell szorgalmaznia, a' munkásbiztosítási kihágást azonban meg nem állapíthatja. Kereskedelemügyi miniszter 59.098 VI. d. 1912. A munkásbiztosítási kihágások hivatalból üldözendő cselekmények és az ily kihágás miatt való eljárásnak nem nélkülözhetetlen feltétele a sértetteknek kihágás megtorlását célzó feljelentése. Ha valamely munkásbiztosítási kihágás miatt megindított hatósági eljárás folyamán más munkásbiztosítási kihágás jelenségei is felmerültek, ez utóbb jelzett kihágás miatt is le kell folytatni az eljárást. Ha az alkalmazottak, akiknek bejelentését a munkaadó elmulasztotta, nem egyszerre léptek munkába, bejelentések elmulasztása nem olvad össze egységes kihágássá, hanem külön-külön mulasztás. Kereskedelemügyi miniszter 76.596/912. VI. d. Levélbeli, nem szabályszerű nyomtatványon eszközölt bejelentés hatálytalan a bíróságok három fokon hozott egybehangzó ítéletei szerin , és ehhez képest a bíróság az iparhatóság marasztaló határozata ellen beadott keresetével azért utasítja el a felperes munkaadót, mert »az 1907 : XIX. t.-c. 12. §-ának s a 19. §. alapján az Állami Hivatal által a bejelentések szabályozása tárgyában kibocsátott 2.500/908. számú rendelete értelmében a munkaadó köteles minden nála alkalmazott biztosításra kötelezett egyént a munkábalépéstől számi-