Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 21. szám - Van-e Magyarországon őszinte szociálpolitika?

780 Munkásügyi Szemle villamosáramütéssel összefüggésbe hozható traumás neurosisban szenvedett. Ezenkívül szemein kisebb fokú kötőhártya hurutja is volt, amely szintén az áramütés s az azzal felcsapódott láng következménye lehetett. Ez a pár ^ nap alatt visszafejlődhetett jelenség csak néhány napon át okozhatott munkaképtelenséget, a traumás neurosis azonban igénylőt a balesettől számított 10 hétig mindenesetre munkaképtelenné tette, mert a villamosvasúti kocsivezetői munkáját az észlelt ideges tünetek és állapotok mellett nem végezhette. A bíróság e vélemények elfogadásával kétségen kívüli tényként állapította meg, hogy igénylő a kérdéses baleset után pár napig szemeinek kötőhártya-gyuladásában s azontúl 10 hétig traumás neurosisban szenvedett, amely betegségek miatt villamoskocsivezetői munkáját nem végezhette. Mert ez a munka jóllátást és erős idegzetet igényel és azt gyuladásos szemekkel és megrongált idegzettel teljesíteni nem lehet. Igénylő keresetképtelensége tehát igazolva lévén, betegség esetére biztosított minőségéből folyólag igényjogosultsága alapján a III. napibérosztálynak megfelelő táppénzt igénylőnek 10 hétre a törvény 50. §-a 3. pontja értelmében megítélni kellett. SZAKIRODALOM. Ipari Közigazgatási Szakkönyvtár. Régóta érzett hiányt van hivatva pótolni az Ipari Közigazgatási Szakkönyvtár, melynek első könyve dr. Dénes Sándor miniszteri segédtitkárnak az Iparhatósági Telepengedélyekről irt munkája most hagyta el a sajtót. A Szakkönyvtár azt a feladatot tűzte maga elé, hogy az iparra vonatkozó jogszabályokat, melyek ma a legelszórtabb helyeken kutathatók csak fel, összegyűjtse és a joggyakorlattal együtt tudományos rendszerbe foglalva, feldolgozza. A szakkönyvtár ugyan nem hivatalos vállalat, de annak következtében, hogy főszerkesztője a kereskedelemügyi minisztérium ipari közigazgatás és törvényelőkészítés szakosztályának főnöke: dr. Barthos Andor miniszteri tanácsos műegyetemi magántanár lett, biztosítva van az, hogy az érdekeltek a most irányuló felfogásról nyernek tájékozást. A főszerkesztőt a szerkesztői teendőkben dr. Dános Árpád szakíró, a minisztérium ugyanazon osztályának előadója, a közgazdaságtan tanára fogja támogatni. A szakkönyvtár munkatársai a minisztériumok és egyéb hatóság tagjai közül valók. Ez az első könyv dr. Dénes Sándor segédtitkár munkája is közhasznú alkotás. Ép abban a kérdésben, melyben a legnagyobb volt a tájékozatlanság: teljes világosságot nyújt s bizonyára megváltoztatja azt a mai helyzetet, amikor évek telnek bele, míg a vállalkozók üzlettelepük létesítésére a telepengedélyt megkapják. Hol ezt, hol amazt az eljárási szabályt sértik meg az alsófokú hatóságok és mikor végre az ügy — sokszor évek után — végdöntésre a minisztériumba kerül, az eljárást alaki okok miatt a legfelsőbb hatóság kénytelen megsemmisíteni. Nagy szolgálatot tett a kiadóhivatal azzal, hogy ezt a vállalatoi megindította, mert Magyarország egész gazdasági életére ránehezedett az ipari jog terén mutatkozó ingadozás, bizonytalanság. A szakkönyvtár legközelebbi füzeteit Ney Béla miniszteri tanácsos, Papp Dezső miniszteri osztálytanácsos, dr. Jezsovits János miniszteri titkár, Kallós Ede, Vécsey Ede, Pechár Gusztáv ipari főfelügyelők, dr. Csécsy József, dr. Bukovszky Nándor miniszteri segédtitkárok, dr. Szende Pál az OMKE főtitkára, Gelléri Mór az iparegyesület igazgatója, dr. Krejcsy Rezső a budapesti, dr. Lendvay Jenő a temesvári kamara titkárai, dr. Trux Jenő, dr. Mann Kálmán miniszteri fogalmazók, dr. Dóczi Sámuel ügyész irják. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ . RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, (V,. Károly-körút 2. H Részvénytöke: 6,000.000 korona. KARTELLEN KÍVÜL köt tűz-, élet-, baleset-, betörés-, szavatosság-, jég-, üveg- és állatbiztosításokat. — TELEFON: 153-98. SZÁM. A szerkesztésért felelős: KIS ADOLF. - Főmunkatárs: Dr. SASVÁRI JÓZSEF.