Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 21. szám - Van-e Magyarországon őszinte szociálpolitika?

774 Munkásügyi Szemle tenni és ezeket azok nevében végrehajtani. A bizottság ezután pontonként tárgyalta az ügyrendtervezetet és azt Fodor Ármin és Gaál ]enő észrevételeivel egyhangúlag elfogadta. A szervező bizottság ezt a tervezetet avval a felhívással küldi meg a részvételre felhívott egyesületeknek, hogy ahhoz hozzájárulván, nevezzék meg mielőbb végleges delegátusaikat. A bizottság legközelebbi ülésén tehát már konkrét munkaprogrammjával fog foglalkozni. Az osztrák iparfelügyelők 1911. évi jelentése. A jelentésből kiviláglik, hogy munkaerő híján az iparfelügyelet egyrészt tul volt terhelve, másrészt pedig az iparfelügyelet értéke szenved az alatt, hogy nem minden ipari és gyári üzemet lehetett legalább egyszer, annál kevésbbé többször az év folyamán fölülvizsgálni és ellenőrizni. A fölülvizsgálatok száma az 1910. évi 35.107-ről 1911-ben 37.495-re emelkedett. Az Ausztriában fennálló gyári üzemeknek csak 70"97o-át lehetett ellenőrizni. 6.978 esetben az iparfelügyelők Írásbeli felszólítást intéztek a vállalkozókhoz bizonyos hiányok és törvényellenességek megszüntetése céljából. 1.297 esetben kénytelenek voltak az iparfelügyelők 1.279 üzemtulajdonos ellen 2.583 kihágás miatt az iparhatoságnál följelentést tenni a szabályos hivatalos eljárás megindítására. Az ipari üzemekben előfordult balesetekről az iparfelügyelőkhöz 1911-ben érkezett feljelentések száma 87.333 volt, a balesetek közül 716, vagyis 0'8°/o halálos kimenetelű volt. Kétségtelen azonban, hogy a balesetek valóságos száma ismét jóval nagyobb, mint amennyi az iparfelügyelők tudomására jutott. A balesetek és halálesetek aránya ugyanaz, mint a megelőző évben. A legtöbb iparágban észlelhető a balesetek számának a növekedése. Bő teret foglal el a jelentésben a törvényesen védett személyek törvényellenes felhasználásának tárgyalása. 1.807 ilyen személyről tesz a jelentés említést. A törvényellenesen alkalmazott gyermekek nagyobb része — összesen 461, köztük 110 leány — gyárszerűleg űzött vállalatokban volt alkalmazva. A 14 éven aluli gyermekek alkalmazása rendszeres ipari foglalkozásra 1.911 esetben észleltetett és pedig az összes iparfelügyelők részéről, különösen téglagyárakban. Törvényellenes éjjeli munkára összesen 193 fiatalkorú segédmunkást és 816 nőt alkalmaztak. Ez utóbbiak közül 50-en gyári, 766-an nem gyári üzemben voltak alkalmazva. Ezek közül a nők közül 58 még nem volt 18 éves. Azon okból, mert az idevágó törvényes rendelkezéseknek vonakodtak eleget tenni, 68 esetben kellett az iparhatóságnál jelentést tenni. A munkások gazdasági helyzetéről és bérviszonyairól az iparfelügyelők túlnyomó többsége azt jegyzi föl, mint jellegzetes dolgot, hogy a most már évek sora óta megfigyelt, fokozódó drágulása a legszükségesebb élelmiszereknek és szükségleti cikkeknek, valamint a házbér emelkedése a jelentés évében sem jutott nyugvó pontra és a munkás háztartásában mind nyomasztóbban éreztetik hatásukat, úgy, hogy dacára a kereseti viszonyok kedvezőbb alakulásának és nem jelentéktelen béremelkedéseknek, a munkások gazdasági helyzetében alig állott be javulás. A tescheni iparfelügyelőség a drágaságra vonatkozólag megjegyzi, hogy ezalatt különösen a tanulatlan, könnyen pótolható munkások nagy tömege szenvedett, akiknek szűk keresete alig elégséges a legszükségesebb életszükségletek kielégítésére, míg a tanult munkások, akikben általában hiány volt, képesek voltak munkateljesítményök jobb díjazását keresztülvinni. A németországi iparfelügyelők 1911. évi jelentése alaposan foglalkozik a munkásoknak tűz esetén való menekülésével, amint hogy ez a kérdés állandó figyelmet és folytonos ellenőrzést igényel. ,Vidéki üzemekben a munkások tűz esetén való menekülése már csak azért is könnyebb, mert a munkahely rendszerint földszinten van. Ahol nem így van, mint gőzmalmokban, szeszgyárakban, vagy emeleteken levő műhelyhelyiségekben, amelyekhez rendszerint csak egy lépcső vezet, első sorban arra ügyelnek, hogy ezek a lépcsőházba nyíló helyiségekből való torlódás ellen lehetőleg biztosítva legyenek és tűzbiztosan épüljenek. Ha a lépcsőház nem nyújt elegendő biztosítékot a munkások menekülésére, megkövetelik a felső emeletekből valamely szomszédépületbe vivő második kijárat létesítését, vagy erős, külső létrák felállítását. Ahol munkásnők védelméről van szó, ott létrák helyett külső lépcsők építését követelik. Városi üzemekben, amelyekben többemeletes épületekben nagyobb számú munkásokról van szó, rendszerint nagyobb követelményeket állítanak föl. Már az építési kérvények bírálatánál mindenkor odahatnak, hogy sok munkást magába