Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 21. szám - Házi cselédek a falun

Munkásügyi Szemle hivatalnokokból, vevőligáknak férfi és női tagjaiból verődtek össze. Főérdeme azonban a kongresszusnak nem is határozatainak érdemében rejlik. Aki az otthonmunka kérdéseivel foglalkozik, tisztában volt már anélkül is az ott tárgyalt kérdésekkel, ujat ott alig is hallhatott. Ami meg új lett volna: pl. az otthonmunkások munkaviszonya néhéz kérdéseinek megbeszélése, arról a kongresszuson szó sem esett, ami pedig e részben a határozatba vita nélkül belekerült, az tökéletlen, vagy egyenesen helytelen. A kongresszusnak főérdeme abban van, hogy kiáltó szava talán serkentésül szolgál az oly államoknak is, melyek a haladás útjára mindeddig még rá nem léptek. Házi cselédek a falun.*) Irta: Farkas Geiza. Hírlapokban és szemlékben sokszor esik szó a cselédkérdésről. Ez alatt leginkább, vagy kizárólag a városi értelmiség tagjai és a náluk szolgálatba álló házi cselédek közti viszonyokat, a munkaadók nehézségeit cselédek szerzésénél és megtartásánál, ezzel szemben pedig a városi cselédhad kisebb-nagyobb szenvedéseit és erkölcsi veszélyeit szokták érteni. Szinte figyelmen kivül hagyják a házi cselédeknek faluhelyeken szolgáló tömegeit, illetőleg feltételezik, hogy azoknak életviszonyai a városi cselédekével lényegükben azonosak. Pedig a valóságban a falusi házi cselédek szolgálati, kereseti és egyéb viszonyai majdnem annyira eltérnek városi szaktársaikétól, mint a mezőgazdáké a városi iparosokétól. Ennek megfelelően természetesen a helyzetük javítására irányuló törekvéseknek is más szempontokból kell kiindulniok és más eszközöket alkaimazniok, mint a városban hasonló célzattal életbe léptetetteknek. Ennek megvilágítása végett kisértem meg a következőkben a faluhelyen szolgáló házi cselédek életviszonyait röviden megvilágítani. A falusi házi cselédség alsóbb rétege annyira összeolvad a mezőgazdasági cselédséggel, hogy attól élesen el sem választható. Sőt még a viszonylag magasabban álló falusi házi cselédek munkájában is nagy teret foglalnak el bizonyos mezőgazdasági jellegű teljesítmények. Nem is lehet ez máskép ott, ahol majd minden háztartás kisebb-nagyobb mezőgazdasági üzemmel függ össze. Csupán egészen gazdag falusi házaknál található a házi cselédségnek az a fajtája, mely életviszonyaiban nagyobb mértékben megfelel a hasonló alkalmazású városi szakcsoportnak, ennek úgyszólván csak kiszakadt, olykor egyenesen kiköltözött részét képezi. Ezen csoport létszáma akár a városban szolgáló cselédek, akár a félig mezőgazdasági alkalmazottak számához képest meglehetősen csekély. A falusi házi cselédek életviszonyai leginkább szolgálatadóik társadalmi állása szerint alakulnak, sokkal nagyobb mértékben, mint a városi cselédeké. A városokban alig tesz különbséget, hogy a szakácsné egy lakatosmesíernénél, vagy egy államtitkárnénál szolgál-e, egy inas valamely nőtlen hivatalnok, vagy egy mágnás ajtaját nyitogatja e — a javadalmazás, munkaviszony és bánásmód mindenütt körülbelül ugyanaz; a városi élet által megadott kereten belül mindenféle házakban lehet »jó«, vagy »rossz hely«. Ellenben a falusi házi cselédségben három élesen megkülönböztethető elemet képeznek: 1. a kisembereknél; 2. a középosztálynál és értelmiségnél; végre 3. a nagybirtokosoknál szolgáló egyének. 1. A falusi kisemberek, parasztgazdák, mesteremberek, olykor zsellérek és munkások által is tartott cselédek inkább családi kisegítőknek lenné*) Mutatvány a szerzőnek kidolgozás alatt álló munkájából.