Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 20. szám - A budapesti diáknyomor
Munkásügyi Szemle 745 Baleseti járadék megtagadása részegség miatt. A német birodalmi biztosítási hivatal megtagadta egy sérültnek a járadékigényét részegség miatt. Az eset a következő: A munkás engedély nélkül elhagyta a munkahelyét s egy pár órai távollét után teljesen ittas állapotban tért ismét oda vissza. Munkára ittassága miatt teljesen képtelen volt s ugyanennek következtében balesetet szenvedett. A balesetből kifolyólag kártalanítási igényt támasztott s az elutasító határozatot megfölebbezte a birodalmi biztosítási hivatalhoz. A hivatal az igényt elutasította azzal a megokolással, hogy a sérült akkor, amikor a munkahelyet jogtalanul elhagyta, a közte és az üzem közötti minden viszonyt megszüntette. Ez nem éledt akkor sem újra fel, midőn az üzem helyére visszatért, mert visszatérése után sem tényleg nem dolgozott, sem a munkára képes nem volt. A magánbiztosítás Németországban. Az 1911. év végén Németországban 14'64 milliárd értékű életbiztosítás volt érvényben, közte 192 milliárd az úgynevezett kisebb biztosításban (népbiztosítás, temetkezési egyesületek és ujságelőfizetés révén), a járadékbiztosítás értéke 35 millió márka, míg a tűzbiztosításé 1188 millió volt. Az életbiztosítási ágban a járulékbevétel 611 millió, a baleset- és szavatossági biztosításban 97 millió, a tűzbiztosításban 302 millió, összesen 1.010 millió egy évben, azaz 2 8 millió márka naponkint, mely összeg körülbelül megegyezik a munkásbiztosítás járulékbevételeivel. Új egyesülést alakított a németországi betegsegélyző pénztárak egyrésze mult hó 28-án Kölnben. Az új egyesülés nemzeti alapon akar működni s a felsőbb hatóságoknak szakszerű információkat nyújtani betegsegélyezési ügyekben. Az Ortskrankenkasse-k szövetségében, mely Frászdorf szociáldemokrata birodalmi gyűlési képviselő a leipzigi pénztár igazgatójának vezetése alatt működik, 411 pénztár (Ortskrankenkasse) van képviselve 5 millió taggal. Az új egyesüléshez a megalakulásnál 41 különféle pénztár csatlakozott V1 millió taggal. Angolországban lassankint eltávolítják a munkásbiztosítási törvény végrehajtásának útjából az összes akadályokat. A biztosított személyek száma ma már 12V* millió, akik rendszeresen fizetik a járulékokat. Járulékokból hetenkint kerekszámban 300.000 font folyik be. Az orvoskérdést is megoldja valószínűleg a minisztériumnak az az elhatározása, hogy erre a célra 1 millió fontot bocsájt a pénztárak rendelkezésére, ami által el érhető lesz, hogy az orvosok minden biztosított után az eredetileg tervezett 6 sh. helyett, 71/* sh. díjazásban részesüljenek. JOGGYAKORLAT r~n¥~1 BETEGSEGÉLYEZÉS. Temetkezési segély folyósítása közös háztartásban élő nőnek. A budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár igazgatóságának 1912 jun. 27-én kelt 49.772/912. sz. határozata. Határozat. A pénztár igazgatósága igénylő kérelmét teljesíthetőnek találja. Indokolás. K. F. kőmüvesmunkás, K., 6.122. számú pénztári tag folyó évi május hó 12-én elhalálozott; temetkezési segélye fejében a pénztár az eltemettetést rendező vállalkozónak 50 koronát folyósított. Június hó 11-én megjelent a pénztárban özv. S. M.-né, aki az elhunyttal törvénytelen házasságban élt és kérte — az elhunyt hatodik napibérosztályba sorozott tag lévén — a 60 korona öszszeget kitevő temetkezési segélykülönbözetnek részére leendő folyósítását. Egyben igazolásul fölmutatta a VIII. ker. elöljáróság K. 335/1912. számú helyhatósági bizonyítványát, amely tanúsítja, hogy igénylő K. F.-el — mint annak törvénytelen házastársa — a tag elhunytáig közös háztartásban élt. A kérdés elbírálásánál elsősorban is azt kellett vizsgálat tárgyává tennihogy miképpen rendelkezik a temetkezési segélyre vonatkozólag az 1907. évi XIX. t.-c. Az idézett t.-c. 57. §-ának második bekezdése úgy rendelkezik, hogy »a lemetkezési segély az elhalt tag házastársának, ilyennek nem létében örököseinek fizetendő ki«. Oly megszorítást azonban, amely a házastárs kitételt a törvényes formák között megkötött házasság részeseire korlátozná, az idézett tör-