Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 20. szám - A budapesti diáknyomor

Munkásügyi Szemle 741 vetik. Követelik az Osborne-ítélet törvényhozási úton való eltörlését. Mezőgazda­sági bérhivatalok létesítését, a kereskedelmi alkalmazottak munkaviszonyait ren­dező törvényt. Az otthonmunkások bevonását a szociális biztosítás körébe, a munkásbiztosítási törvényjavaslat lényeges javítását, a várakozási idő eltörlését és segélyek fölemelését. Ebben a harcias és szenvedélyes hangú kongresszusi tár­gyalásban szinte furcsán hatott a világbékeért való demonstráció, a marokkói kalandorpolitika elleni állásfoglalás. Elhatározták azt is, hogy a szakszervezetek élni fognak a munkásbiztosifási törvénytervezetben biztosított joggal és nagyobb gondot fognak fordítani a jövőben a munkásbiztosításra. Béke és erős tömörülés, egyesülés, — ezzel az óhajjal végződött ez a harcias kongresszus. A berlini városi háztartási cselédbizottság szerződésmintája. A nemrég alakult berlini háztartási cselédbizottság első munkájaként szerződés-ter­vezetet készített, amely alapul szolgáljon a jövőre nézve minden munkaadó és ház­tartási cseléd között kötendő szerződésnek. A szerződésminta ugyan még nem tökéletes, de mégis olyan kísérlet, amely hivatva van a munkaadó és a háztartási munkás közötti viszonyt egészséges alapra fektetni. Eltekintve a munkábalépés, a bérösszeg és felmondásra vonatkozó rendelkezésektől, amelyek szabad egyez­kedés tárgyai, a tervezet a szerződésmintába felveendőnek tartja, hogy a ház­tartás hány személyből áll, mennyi a 15 éven aluli gyermekek száma, a lakás hány lakrészből áll s melyik emeleten van. Meghatározandónak tartja, vájjon a munka­adó megköveteli-e a mosást, szőnyegporolást, szénhordást. Feltüntetendő, hogy az alkalmazottnak milyen háztartási képességei vannak, mikor s mennyi kimenője van, mikor van szabad délutánja, esetleg estéje. Megállapítandó a szerződésben a templombamenés ideje. Kimondja a szerződés, hogy a cselédszobának belül el­zárhatónak és fűthetőnek kell lenni. Megköveteli, hogy az étkezéshez elegendő, zavartalan idő engedélyeztessék. Este, megállapított időn tú!, csak folyó munká­kát, mint vacsora elkészítését, ajtónyitást stb. tartozik végezni, ellenben köve­telhető, hogy késő este mosást, vasalást, súrolást ne végezzen a házi cseléd. Meg­állapítja a szerződés, hogy a rokkantbiztosítási járulékot mindkét fél egyenlő rész­ben, a betegbiztosítási járulékot a gazdasszony egyharmad, a munkásnő kéthar­madrészben fizeti. Minden két hétben vasárnap kimenője van a cselédnek, dél­után 3-tól meghatározott időig. A cselédkönyvet az alkalmazottnak a szolgálat meg­kezdése után ki kell adni. Ragályos betegségben szenvedőnek ápolását és ki­szolgálását vagy ilyenek ápolására használt tárgyak tisztogatását a cseléd meg­tagadhatja. Amint látható, a szabad egyezkedésnek még mindig tág tere nyilik. Sok háziasszony lesz például, aki nem fog hozzájárulni a vasárnap délutáni 3 órai munkabeszüntetéshez. Ugyanez áll az évi szabadság engedélyezéséről és sok más részletről. A tervezet viszály esetében elrendeli, hogy a felek a békéltető bíróság­ként működő jogi tanácsadó hivatal előtt személyesen tartoznak megjelenni. Nem lehet még tudni, hogy ennek milyen lesz az eredménye, de azok után a kedvező eredmények után, melyeket a nyilvános, ingyenes jogvédő hivatalok előtt való békéltetésekkel eddig elértek, a legjobb eredményeket lehet remélni. Budapesten a prostituáltak 80"/o-a a cselédek sorából kerül ki. Csak a cseléd jogviszonyainak rendezése és helyzetének javítása fog ezen a helyzeten javíthatni. Kötelező ipari békéltető bíróságok létesítése a tartalma egy tör­vényjavaslatnak, amelyet nemrégen a Queenslandi (Australia) parlament elé ter­jesztettek. Ennek a javaslatnak az értelmében állandó ipari békéltető bíróságot állítanak föl. Munkaadó és munkások közötti viszály esetén a bíró vagy mint közvetítő léphet közbe, vagy a viszályban levő felek képviselőiből tanácskozást hívhat egybe. A munkaadóknak vagy munkásoknak minden egyesülete, amely az ítéletet el nem ismeri, 12.000 korona pénzbírságot tartozik fizetni. Az a munkaadó, aki ennek a békéltető bíróságnak magát alá nem veti, 6.000 korona büntetést fizet, minden egyszeri munkás 240 koronái fizet. Mindenki, aki egy kizárást elő­segít, 24.000 korona bírsággal sújtandó és mindenki, aki egy sztrájkban részt vesz, vagy munkásokat sztrájkra izgat, T20 korona büntetést fizet. A sztrájk és kizárás törvényellenes, míg a kötelező konferencia tehetetlennek nem bizonyult az egyetértés helyreállítására és mindkét fél egy erre a célra kinevezett hivatal­noknak 14 nappal előbb jelentést nem tett hivatalosan az egyenetlenségekről. A házicselédek bér- és munkaviszonyai Dániában különösen Kopenhágában és néhány más városban, ahol a cselédek szakszervezeti szervez-

Next

/
Thumbnails
Contents