Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 20. szám - A Munkanélküliség Elleni Küzdelem Nemzetközi Egyesületének bizottsági ülése. Zürich, 1912. szeptember 5., 6
734 tfiunkásügyi Szemle nünket a szerencsétlen kivándorlónak a helyzete. Különben magának a belföldi munkanélküliségnek enyhítése szempontjából is nélkülözhetetlen, hogy a bevándorló munkás érdekével is törődjünk. Mentől inkább ismeri az a belföldi munkapiacot, annak munkafeltételeit, annál inkább fog csak a szükségletnek megfelelő számban és csak a helyben szokásos munka feltétele mellett munkát vállalni. A kivándorlók intenzív védelme folytán például az olaszok sokkal kedvezőbb munkafeltételekre tesznek szert az Egyesült-Államokban, mint például az osztrákok és a magyarok és ezért kevésbé is ellenszenvesek a benszülött munkásság szemében. A kijelölt munkafeladatokat én sem tartom a munkanélküliségi egyesület kizárólagos területének, de nincs közöttük egy se, mely a munkanélküliség nemzetközi problémájára kihatással ne volna és így egyesületünknek az egyes kérdéseknél, a jelentésemben megjelölt határegyesületekkel való összeműködése nagy mértékben kívánatos ne volna. A bizottság ezek után Fontaine javaslatára kimondotta, hogy az olaszoktól kívánt kérdés tanulmányozása mellett jelentésemet avval adják ki a nemzeti szakosztályoknak, hogy jelöljék meg azokat a továbbmenő problémákat, amelyeknek tanulmányozását már a legközelebbi gandi kongresszus napirendjére kívánják tűzni. A gandi 1913. év augusztus végén vagy szeptember elején tartandó kongresszus napirendje igen élénk vitára adott alkalmat. Míg az egyesület vezetősége csak a fent felsorolt kérdéseket kívánta felvenni, amelyeket már tudományosan előkészítettek, a franciák és a belgák Jay párisi tanár vezetése alatt a munkanélküliség esetére való biztosítás napirendre tűzését is követelték. Szerintük ez a kérdés áll a közérdeklődés homlokterében és a munkásosztálynak nagy csalódást okozna az, ha az egyesület ezt a kérdést elhanyagolná. A németeknek amaz ellenvetésével szemben, hogy be kell várni az angol kötelező biztosítás eredményét és hogy a kongreszszus programmja már amúgy ís túl van terhelve, Jay javaslatát nagy többséggel elfogadta a bizottság. Freund azt a javaslatát, hogy a kongresszus egyik napirendi pontja a következő legyen: »Ki van munka nélkül?* — Fontaine avval a helyes megjegyzéssel utasította el, hogy ezt a kérdést, a tárgy természete szerint lehetséges negatív formában, a párisi nemzetközi értekezleten teljesen elintézték. A bizottság ülését Burgeois hatalmas záróbeszéde fejezte be, amelyen méltatva az egyesület eddigi munkáját, bizonyos felszólalásokkal szemben és mintegy igazságot szolgáltatva álláspontomnak is, kifejtette, hogy a nemzetközi szociálpolitikai kérdésnek helyes megoldásához necsak nemzetközi képviselőkből álló összejövetelekre, hanem a résztvevőket átható egyöntetű nemzetközi gondolkodásra is van szükség. SZEMLE. SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY. A nemzetközi alkoholfogyasztás. Míg a legtöbb élvezeti cikk fogyasztása gyors emelkedést mutat, addig az alkoholfogyasztás inkább csökken, ami első sorban annak tudható be, hogy az alkohol káros voltáról való felvilágosítás oly buzgón történik, azulán annak is, hogy egyes államok alkoholtilalmat léptettek életbe. Különösen áll ez a pálinka fogyasztására. A »Bulletin de la Statistique générale de la France«-ben közölt statisztika szerint az alább megnevezett országokban a pálinkafogyasztás, tiszta alkoholra áts-ámítva, fejenként a következő volt:
