Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 20. szám - A Munkanélküliség Elleni Küzdelem Nemzetközi Egyesületének bizottsági ülése. Zürich, 1912. szeptember 5., 6

Munkásügyi Szemle 731 III. A munkanélküliség nemzetközi bibliográfiája. A nemzetközi bizottság mult ülésén javaslatomra elhatározták, hogy a budapesti Fővárosi Könyvtárral, amely eró'sen foglalkozik a munkanélküliség bibliográfiájának gyűjtésével, lépjen a főtitkárság érintkezésbe a munkanélküliség teljes bibliográfiájának együttes elkészítése céljából. Erről a kérdésről Varlez főtitkár és Szabó Ervin a Fővárosi Könyvtár igazgatója közösen jelentést irtak, amelyben megjelölik a bibliográfia tervének lehetőségeit. A kérdéssel egy külön szakbizottság fog a jövőben foglalkozni. IV. A munkanélküliség nemzetközi statisztikája. Ennek a kérdésnek a tanulmányozására egyrészt az egyesület, másrészt a Nemzetközi Statisztikai Intézet 6—6 tagot küldött ki, akik Zürichben tárgyalás alá vették azokat a javaslatokat, amelyeket Varlez a nemzeti szakosztályok közlése alapján készített. Montemartini az olasz statisztikai hivatal igazgatója az egyes iparágak ipari munkanélküliségének felvételéről tett igen fontos tudományos előterjesztést ennek a bizottságnak. A magyar [egyesület megbízásából Kenéz Béla dr. egyet, tanár és Bud János min. s. titkár irtak jelentéseket. A közös bizottság szeptember 9-én behatóan tárgyalta az eléje terjesztett javaslatokat, amelyek az egyesületnek 1913-ban Gandban, illetve a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek ugyanez évben Bécsben (szeptember) tartandó ülése elé kerülnek határozathozatal végett. V. A közmunkák politikája tekintettel a munkanélküliségre. Treub egyetemi tanár a mult évben javaslatot tett annak a kérdésnek a tanulmányozása iránt, hogy miként lehetne a munkanélküliséget a közmunkák helyesebb elosztásával enyhíteni. Treub a nemzeti egyesületektől beérkezett többé-kevésbbé részletes jelentések alapján ismertette a kérdést. Treub különösen azt emelte ki, hogy a legtöbb országban az állami munkák kiadásánál a munkapiacra nincsenek kellő tekintettel s a közmunkáknak és a közszállításoknak en bloc való kiadása különösen lehetetlenné teszi azt, hogy a hatóság az építőmunkák elvégzésének idejét a munkanélküliség ellensúlyozása szempontjából helyesen megállapítsa. A közmunkákat specializálva kell kiadni. Kelling angol iparfelügyelő annak a szükségességét hangoztatja, hogy a munkanélküliség idején nagy arányú erdősítéseket végezzenek. Fontaine (Franciaország) és Gregoire (Belgium) azokról a gyakorlati kísérletekről tesznek jelentést, amelyeket országaikban a közmunkáknak a holtidényre való utalásával szereztek. Gregoire rámutat arra, hogy különösen az építészek azok, akik az árlejtések specializálását ellenzik, mivel így nehezebben tudnak pontos árszámításokat végezni. Az előadó javaslatait, amelyekben a közhatóságokat fölszólítják, hogy a közmunkák kiadásánál az ipar konjukturáit lehetőleg vegyék számításba, hogy az olyan munkákat, amelyeket kedvezőtlen időjárás esetén is el lehet végeztetni, erre az időpontra tolják ki, továbbá hogy mocsárvidékek kiszárítását és erdősítéseket végeztessenek avégből, hogy hiány esetén munkaalkalmat teremtsenek, a bizottság elfogadta. VI. A munkanélküliség és a nemzetközi munkásvándorlás kérdésről a nemzetközi bizottság felkérése folytán e sorok irója 70 nyomatott oldalra terjedő jelentést mutatott be. Ezenkívül Livio Marchetti min. titkár az olasz szakosztály titkára tett jelentést a »Munkanélküliség viszonya a munkások foglalkoztatásához« címen. Az egyesület »Bulletin«-jének ez évi 3-ik számát, amely most jelent meg, szintén főleg a munkanélküliség és vándorlások viszonyának szentelték. Ez a szám igen érdekes cikkeket tartalmaz, úgyszólván az összes érdekelt országok szakértői tollából. A magyar egyesület megbízásából Hoffmann Géza csikágói alkonzulunk és Illés Imre dr. irtak legközelebb magyar nyelven is megjelenő tanulmányokat. Hosszabb szóbeli előadásomban igyekeztem jelentésem lényeges eredményeit kiemelni és javaslatomat megokolni. Rámutattam arra, hogy