Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 19. szám - Családi kertbérletek a székesfőváros földjén

712 Munkásügyi Szemle a vasárnapi délután 1 órától másnap reggelig tartó zárás jótéteményében. Ahol pedig egy gyógyszertár van, tartassék az is zárva, de tulajdonosa vagy segédje legyen köteles a községben tartózkodni, hogy szükség esetén bármikor kéznél legyen. Ezáltal a közönség érdeke teljes mértékben meg volna védve, amint arra már Magyarországon is számos példa van. Önkéntes megállapodás révén Kecskemét, Brassó, Fiume, Esztergom, Komárom, Segesvár, Mezőtúr, Nagykikinda és Zsombolya gyógyszerészei megtartják a vasárnapi munkaszünetet oly módon, hogy csak egy részök tart nyitva felváltva. Külföldön pedig ez a módszer még nagyobb mértékben van elterjedve, mint nálunk, sőt Ausztriában kötelező a vasárnapi munkaszünet. A nyolcz órai zárás önkéntes elhatározással szintén több városban megvan, mint Pécsett, Temesváron, Szegeden, Brassóban, Nyíregyházán, Orosházán, Komáromban síb. e közérdek minden sérelme nélkül, mert hiszen minden, gyógyszertárban van éjjeli szolgálat és aközönség akadálytalanul juthat szükség esetén gyógyszerhez. A vasárnapi munkaszünet és a napi szünet rendezése a megszakítatlan üzemekben Ausztriában szeptember hónapban rendeletileg szabályoztatott. Ez a rendelet az eddig megengedett vasárnapi munkát mindazon üzemekben korlátozza, amelyekben a tapasztalat szerint nem forog fenn a vasárnapi munka feltétlen szükségessége. Újítás a rendeletben, hogy minden folytonos üzemű csoportban, tehát azokban is, amelyekben az eddig fönnálló rendeletek értelmében a vasárnap történő csoport-felváltásnál beálló 18 órás szünet is pihenő napnak volt tekintendő, a jövőben teljes 24 órás pihenő engedélyezése kötelező. Az eddigi állapot csak a cukorgyártás egynémely osztályán marad érvényben, amit a gyártási időszak rövidségével és az alkalmas pótmunkaerő megszerzésének nehéz voltával indokolnak. A rendelet mellett 52 iparág van felsorolva, amelyekben az elkerülhetetlen vasárnapi munka meg van engedve a 24 órás pihenő nap elrendelése mellett. A napi pihenő kérdésében újítás az, hogy a folytonos üzemű iparágakban sem lehetett többé meghatározott pihenő idő megállapításától eltekinteni és az ebédidőt sem lehet többé önkényűieg kitolni vagy elosztani. Az ebédidőnek legalább egy óráig kell tartani megszakítatlanul, de intézkedik a rendelet az iránt, hogy azok a segédmunkások, akik folytonos üzemű telepeken olyan munkánál vannak alkalmazva, amelyeknek megbízható ellátása az üzem és a munkások biztonsága érdekében különös szakképzettséget kíván, ha megfelelő felváltószemélyzet nem áll rendelkezésre, a szünetek alatt is tartoznak felügyeleti munkát teljesíteni. Ugyancsak ott, ahol az üzem lebonyolítása, a közbiztonság vagy a munkásság biztonsága megkívánja, a segédmunkások a feltétlenül szükséges mértékben és azon előfeltétellel, hogy a pihenő idő megfelelő kihasználása nekik megadatik, kötelezhetők arra, hogy a pihenő idő alatt a munkahely közelében tartózkodjanak, hogy sürgős esetekben segítségre készen álljanak. Az ipari mérgezések elleni küzdelem az Egyesült-Államokban. Az Egyesült-Államok Bureau of Labor-je májusi számában közli azoknak az ipari mérgeknek a sorozatát, amelyet Sommerfeld tanár és Fischer ipari tanácsos a törvényes munkásvédelem nemzetközi egyesülése és az iparegészségügyi trankfurti intézet közreműködésével állítottak össze. A bevezetés megjegyzi, hogy a nemzetközi egyesülés vizsgálatainak előbb arról kellett felvilágosítást adni, hogy a hivatásos munka Amerikában az egészséget nem kevésbé veszélyezteti, mint más országokban. Ha ennek hivatalos megállapítása hiányzott volna, könnyen az ellenkező véleményre adhatott volna okot. A^ körkérdések eredménye a fehérfoszfor gyufák gyártásának nagyfokú mérgezési veszedelmének — 15 gyárban 100 közül 65 munkás volt veszélyeztetve — és általában számos, más ipari mérgek következtében való megbetegedés és haláleset megállapítása volt. 1910 január 1-től 1911 április l-ig az ólommérgezésre vonatkozólag végzett vizsgálatik alkalmával 388 mérgezést állapítottak meg 16 halálozással. Ezek és más hasonló leleplezések hozzájárultak az amerikai társadalomnak a törvényes munkásvédelemre vonatkozó követelésének hathatós támogatásához, úgy hogy egyik államban a másik után törvénynyé vált bizonyos hivatásos betegségek orvosi bejelentési kötelezettsége. Végül rámutat még a közlemény a mérgezési veszedelem elleni küzdelem legfontosabb mozzanatára, a fehérfoszfor gyufák behozatalának törvényes eltiltására 1912 április 9 én és a gyártási tilalommal egyértelmű magas megadóztatásra.