Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 19. szám - Családi kertbérletek a székesfőváros földjén

712 Munkásügyi Szemle a vasárnapi délután 1 órától másnap reggelig tartó zárás jótéteményében. Ahol pedig egy gyógyszertár van, tartassék az is zárva, de tulajdonosa vagy segédje legyen köteles a községben tartózkodni, hogy szükség esetén bármikor kéznél legyen. Ezáltal a közönség érdeke teljes mértékben meg volna védve, amint arra már Magyarországon is számos példa van. Önkéntes megállapodás révén Kecskemét, Brassó, Fiume, Esztergom, Komárom, Segesvár, Mezőtúr, Nagy­kikinda és Zsombolya gyógyszerészei megtartják a vasárnapi munkaszünetet oly módon, hogy csak egy részök tart nyitva felváltva. Külföldön pedig ez a mód­szer még nagyobb mértékben van elterjedve, mint nálunk, sőt Ausztriában köte­lező a vasárnapi munkaszünet. A nyolcz órai zárás önkéntes elhatározással szintén több városban meg­van, mint Pécsett, Temesváron, Szegeden, Brassóban, Nyíregyházán, Orosházán, Komáromban síb. e közérdek minden sérelme nélkül, mert hiszen minden, gyógy­szertárban van éjjeli szolgálat és aközönség akadálytalanul juthat szükség esetén gyógyszerhez. A vasárnapi munkaszünet és a napi szünet rendezése a meg­szakítatlan üzemekben Ausztriában szeptember hónapban rendeletileg szabályoztatott. Ez a rendelet az eddig megengedett vasárnapi munkát mindazon üzemekben korlátozza, amelyekben a tapasztalat szerint nem forog fenn a vasárnapi munka feltétlen szükségessége. Újítás a rendeletben, hogy minden folytonos üzemű csoportban, tehát azokban is, amelyekben az eddig fönnálló rendeletek értelmében a vasárnap történő csoport-felváltásnál beálló 18 órás szünet is pihenő napnak volt tekintendő, a jövőben teljes 24 órás pihenő enge­délyezése kötelező. Az eddigi állapot csak a cukorgyártás egynémely osztályán marad érvényben, amit a gyártási időszak rövidségével és az alkalmas pótmunka­erő megszerzésének nehéz voltával indokolnak. A rendelet mellett 52 iparág van felsorolva, amelyekben az elkerülhetetlen vasárnapi munka meg van engedve a 24 órás pihenő nap elrendelése mellett. A napi pihenő kérdésében újítás az, hogy a folytonos üzemű iparágakban sem lehetett többé meghatározott pihenő idő megállapításától eltekinteni és az ebédidőt sem lehet többé önkényűieg kitolni vagy elosztani. Az ebédidőnek leg­alább egy óráig kell tartani megszakítatlanul, de intézkedik a rendelet az iránt, hogy azok a segédmunkások, akik folytonos üzemű telepeken olyan munkánál vannak alkalmazva, amelyeknek megbízható ellátása az üzem és a munkások biztonsága érdekében különös szakképzettséget kíván, ha megfelelő felváltó­személyzet nem áll rendelkezésre, a szünetek alatt is tartoznak felügyeleti munkát teljesíteni. Ugyancsak ott, ahol az üzem lebonyolítása, a közbiztonság vagy a munkásság biztonsága megkívánja, a segédmunkások a feltétlenül szükséges mértékben és azon előfeltétellel, hogy a pihenő idő megfelelő kihasználása nekik megadatik, kötelezhetők arra, hogy a pihenő idő alatt a munkahely közelében tartózkodjanak, hogy sürgős esetekben segítségre készen álljanak. Az ipari mérgezések elleni küzdelem az Egyesült-Államokban. Az Egyesült-Államok Bureau of Labor-je májusi számában közli azoknak az ipari mérgeknek a sorozatát, amelyet Sommerfeld tanár és Fischer ipari tanácsos a tör­vényes munkásvédelem nemzetközi egyesülése és az iparegészségügyi trankfurti intézet közreműködésével állítottak össze. A bevezetés megjegyzi, hogy a nem­zetközi egyesülés vizsgálatainak előbb arról kellett felvilágosítást adni, hogy a hivatásos munka Amerikában az egészséget nem kevésbé veszélyezteti, mint más országokban. Ha ennek hivatalos megállapítása hiányzott volna, könnyen az ellen­kező véleményre adhatott volna okot. A^ körkérdések eredménye a fehérfoszfor gyufák gyártásának nagyfokú mérgezési veszedelmének — 15 gyárban 100 közül 65 munkás volt veszélyeztetve — és általában számos, más ipari mérgek következtében való megbetegedés és halál­eset megállapítása volt. 1910 január 1-től 1911 április l-ig az ólommérgezésre vonatkozólag végzett vizsgálatik alkalmával 388 mérgezést állapítottak meg 16 halálozással. Ezek és más hasonló leleplezések hozzájárultak az amerikai társa­dalomnak a törvényes munkásvédelemre vonatkozó követelésének hathatós támo­gatásához, úgy hogy egyik államban a másik után törvénynyé vált bizonyos hivatá­sos betegségek orvosi bejelentési kötelezettsége. Végül rámutat még a közlemény a mérgezési veszedelem elleni küzdelem legfontosabb mozzanatára, a fehérfoszfor gyufák behozatalának törvényes eltiltására 1912 április 9 én és a gyártási tilalom­mal egyértelmű magas megadóztatásra.

Next

/
Thumbnails
Contents