Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 19. szám - Családi kertbérletek a székesfőváros földjén

710 ^/ MUNKÁS VÉDELEM. 'Családi kertbérletek a székesfőváros földjén. A székesfőváros törvényhatósága az 1909. évben megállapított lakás­és telekügyi programmjában azt az utasítást is adta a tanácsnak, hogy folytasson tanulmányokat családi kertbérleteknek a székesfőváros alkalmas telkein való létesítése iránt. E családi kertek lényege tudvalevőleg az, hogy a bérlő családok felnőtt tagjai a bérelt kertterületen szabad óráikban vete­ményes kertészetet folytatnak, virágokat ültetnek és gyümölcsfákat nevel­nek, míg a gyermekek és fiatalok a kertek között fekvő közös játszó­tereken játszanak és edzik magukat. A tanácsi XIV. szociálpolitikai és köz­művelődési ügyosztály nevében dr. Wildner Ödön tanácsnok és dr. Ferenczi Imre szociálpolitikai szakelőadó most tesznek jelentést a huzamos időn át a kül- és belföldön végzett tanulmányokról és részletes előterjesztést tesznek a székesfőváros földjén első kísérletként létesítendő családi bér­kerttelep tárgyában. Az előterjesztés mindenekelőtt rámutat azokra a már tisztázott közegészségügyi, magángazdasági, közélelmezési és kulturális hasznokra, amelyek az új intézményből a kertbérlőkre, a lakosság összes­ségére és végül a községi háztartásra származhatnak. Majd ismerteti a közhasznú kertbérlet intézményének történetét és változatos szervezetét a különböző országokban, végül az első fővárosi bérkerttelep tervét fejti ki, kiterjeszkedve a Debreczenben és Nagybecskereken szerzett hazai tapasz­talatokra is. Az ügyosztály a fővárosban első kísérletként létesítendő bér­kerttelep céljaira a beépítési, közlekedési, talaj- és egyéb számbajövő viszo­nyok szempontjából a IX. kerület Gubacsi-dűlőben, a Körösi Csorna-utca mentén fekvő fővárosi telket találta a legalkalmasabbnak. Az ügyosztály teljesen eltért a Németországban divó egyenes vonalú fölosztásoktól és változatos hajlott vonalú utakkal igyekezett a telepnek a sablontól eltérő, tetszetős külsőt adni. A 275 kert nagysága 100—200 m2 között fog válta­kozni, az egyes kertek pontos nagyságát azonban csak a kitűzés után fogják megállapítani. A telep közepén terjedelmes játszóterek vannak külön a fiúk és a leányok számára. Ezek szomszédságában talált elhelyezést a felügyelői lak, amelyben a felügyelő lakásán kívül tágas étkezőhelyiség, alkoholmentes kantin, fedett terraszok és raktárhelyiségek lesznek. A fel­ügyelőlak közelében nyert elhelyezést a napfürdésre szolgáló homokos térség, külön a férfiak és a nők részére és e területek mellett vannak zuhanykamrák és klozetek is. A telep létesítése, beleszámítva a telepek körüli kerítést, szintúgy az utak mentén lévő kerítést is, 80.000 korona költséget igényel. Azonban a belső elválasztó kerítést, valamint a lugast is a bérlő saját költségén rendelheti meg. Az egyöntetű, tetszetőseb és gazda­ságosabb kivitel érdekében az ügyosztály ezen munkákra 30.000 korona külön fedezet felvételét ajánlja oly célból, hogy azokat a főváros hajtassa végre. Evégből az ügyosztály a lugasokra 195-900 korona árú különböző tipust terveztetett, amelyekből a bérlő tetszése szerint válogathat és mint­hogy ezen felszerelési tárgyak 20 évig kitarthatnak, a bérlő ezen költségek után a székesfővárosnak évenként legalább 8.3 százalékot fizetne. De mód­jában van a bérlőnek ezen maximális kedvezményen belül a lugasokat akár egyszerre is megvásárolni. Az ügyosztály erősen állást foglal a telepnek vízvezetékkel való ellátása mellett, mivel annak virágzását csak így látja biztosítva. Amellett, hogy a telep rendeltetésének tökéletesen meg fog felelni, jövedelmezősége is szigorúan az önfentartás elvére van fektetve. Mint a bérlők által megtérítendő évi kiadás, a hasznosítható területnek eddigi bérösszege, a befektetendő tőkének húsz évre felosztott törlesztése és kamata és végül az évi fentartási összeg szerepel. Ez alapon számítva, egy 100 m2-es kert bérlőjének elkerülhetetlen évi kiadása csak a haszonbér 15 44 K, vízdíj 12 K, összesen 27 K 44 fillér lesznek. A legolcsóbb kerti

Next

/
Thumbnails
Contents