Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 12. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. 4. ülés 1912. évi május hó 17-én

470 Munkásügyi Szemle MUNKAVISZONY. Munkától való távollét a szolgálati viszonyt nem szünteti meg. A badeni közigazgatási bíróság 1911 október 25. határozata. Határozat: Az igénynek a bíróság helyt ad. Indokolás: Habár az építési ipar kollektív szerződése szerint úgy a munkaadónak, mint a munkásnak ugyanaz a joga, hogy előző fölmondás nélkül minden munkanap végén a szolgálati viszony megszüntessék, még sem lehet a munkás minden igazolatlan távolmaradásában azt a következtetést vonni, hogy ezzel a a' szolgálati viszonynak meg kellett szűnni. Nem vehető ugyanis a szolgálati viszony megszűntnek, ha különböző körülményekből arra lehet következtetni, hogy a szerződő felek akarata a szolgálati viszony fönmaradására irányult. A munka megszakítása azon időben, midőn az időjárástól függő bizonytalan állapot forgott fenn és a karácsonyi ünnepek amúgy is zavarják a rendes üzemet, nem jelenti a munkaviszony megszüntetésének szándékát. ORVOSI VÉLEMÉNYEK.*) Mechanikus hőguta esete. Irta: Dr. Túrán Géza. Néhai F. ]. hajófűtő iratainak tüzetes áttanulmányozása után véleményünket a következőkben adjuk: néhai F. J. 51 éves hajófűtő 1910. évi június hó 5-én déli 1 órakor a M. F. T. H. »M—a« gőzösének gépházában összeesett és meghalt. Esése közben a forró kazánhoz ért s égési sebeket szenvedett. A kérdés most már az, vájjon természetes úton beálló hirtelen halálról, vagy a hajó gépházában kifejlődött magas hőfok okozta hőgutáról van-e szó ? Miután boncolás nem történt, ami pedig ez esetben igen értékes adatokat juttathatott volna a vizsgálat birtokába, tisztán az adatok tudományos mérlegelésére vagyunk utalva. Eme értékelések során főleg az orvosi bizonylatokban letett két állítás az, amire súlyt kell helyeznünk. Dr. B. (1910. évi július hó 11.) szerint a halált »nagy hőfok által létrejött reflektorikus módon beállott szivhüdés* okozta; míg dr. M., a b. pénztári h. főorvos (1911. évi október hó 27.) szerint azt »a sziv izomzatának elfajulása* következtében beálló, tehát önállóan fellépő ^szívszélhűdés* hozta létre. Dr. M. nézetét az iratokban található adatok semmikép sem támogatják. A balesetvizsgálati jegyzőkönyv idevonatkozó kérdéses pontjai (23. 24. és 32.) felelet nélkül valók, nyilván azért, mert nem tudott semmit ilyen bántalomról, jelenségről az elhaltnak sem közelebbi, sem távolabbi környezete. Ellenben találunk a kereseti kimutatásban bizonyítékot arra, hogy F. J. fűtői munkáját 1909. évi június hó 11-től 1910. évi június hó 5-ig különböző gőzösökön kifogástalanul végezte. Ezek rendkívül fontos bizonyítékok intakt egészségi állapota mellett. Degenerált szivű egyén az emberi munkák egyik legsúlyosabbikát, a hajófűtést nem igen bírja úgy végezni, hogy a végzett munka hiányos voltáról hol itt, hol amott meggyőződést ne szereznének az arra hivatott, közelben levő faktorok. Arra a feltevésre tehát, hogy F. ]. kóros sziveiváltozásban szenvedő egyén volt, a balesetre vonatkozó iratok és mérsékelt alkoholizmusa alapján nem vagyunk feljogosítva. Sokkal jogosabbnak ítéljük azt a feltevést, hogy jelen esetben hőgutáról van szó. Mert amíg az előbbi feltevésre kellő erősségű alapunk nincs, addig erre a körülmények sokasága figyelmeztet. A hőguta az egész szervezet megbetegedése, amelybe annak minden szerve, minden szövete belé van vonva, azzal a fokozati különbséggel, mely az egyes szervek, szövetek és az egész egyén ellenálló képessége szerint változó. A tulajdonképeni hőguta, vagy amint a munka közben fellépő ily megbetegedést pontosabban nevezzük: mechanikus hőguta, leginkább oly egyéneknél áll be, akik szélvédett, meleg, tikkasztó vízgőzökkel telített levegőjű, szűk helyiségekben tartózkodnak, dolgoznak. Azt a hatást, amit a szabadban a nap heve vált ki, azt kiválthatja a fűtőberendezések közelsége, szárítókamrák, vagy sok embernek szük összezsufoltsága is. A hőguta beállhat tehát felhős égbolt alatt is, csak a körlég és a külső levegő legyen magasabb fokú. Dr. M. 1911. évi október hó 27-iki leletének azon megjegyzésére, hogy »ha *) Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár balesetvizsgáló orvosi szakosztályáról. Vezető: dr. Lévai József, műtő, sebész-főorvos.