Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 12. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozásai. 4. ülés 1912. évi május hó 17-én

464 Munkásügyi Szemle között volt 206.217 férfi és 47.387 nő. Az önkéntes tagok száma 5.364 volt. A tag­létszámból 3 százalékos járulékot fizetett 228.389, 2 százalékos járulékot pedig 15.822 tag. A napibérosztályok megoszlása szerint legtöbb tag volt (64.062), vagyis az összes tagok 26*2 százaléka a IV. napibérosztályban (3"50—4'50-íg terjedő napibérrel.) A pénztár elődeinek segélyezési kiadásait beleszámítva, 1911. év végéig 60,432.698 K segély fizettetett ki igényjogosult betegek, illetve hozzátartozóik ré­szére. Ebből táppénzekre és gyermekágyi segélyekre 31,831.694 K, temetkezési segélyekre 2,243.526 K, gyógyszerekre és ásványvizekre 8,032.113 K, kórházi ápo­lási költségekre 4.745.227 K, vízgyógyászati költségekre 1,433.177 K, gyógyászati eszközökre 842.177 K, orvosi költségekre 10,113.485 K, esett. A pénztár mérlegszámlája szerint a munkaadókkal szemben a pénztárnak 2,737.125 K, betegsegélyezési járulék-követelése volt, amiből mint kétes követelés 354.676 K, van tartalékolva. Az Országos Pénztár által kivetett baleseti járulékok­ból pedig 4,274.274 K-t tettek ki a hátralékok. Ezen hátralékok gyorsabb és sike­resebb behajtására a pénztár az elmúlt évben végrehajtási kirendeltséget szerve­zett, mely 47.751 esetben bocsátott ki intést a hátralékos munkaadókhoz. A végre­hajtási kirendeltség tagjai a kibocsátott intések alapján 15.651 esetben zálogoltak, illetve letiltották a hátralékosoknak különböző helyeken levő követelései. A foganatosított zálogolások alkalmával biztosított összeg 2,886.879 K-t tett ki. Tény­leges árverés 28 esetben tartatott, a végrehajtást szenvedettek hátraléka összesen 420.526 K-t tett ki. A pénztári tagok egészségügyi viszonyáról terjedelmes közleményben szá­mol be a pénztár évi jelentése. Az orvosok 1911-ben 769.075 beteget (1910-ben 672.529) kezeltek, úgy hogy egy napra átlag 2.079 új megbetegedés esett. A gyógy­kezelésben részesült betegek közül 136.836 táppénzes, 2.751 gyermekágyas nő, vagyis összesen 139.587 keresetképtelen beteg volt. A táppénzes betegek közül legtöbb eset februárban (13.667) és legkevesebb áprilisban (9.981) fordult elő. A betegedési eseteken felül még 331.631 keresetképes és 287.857 családtagot ke­zeltek a pénztári orvosok. A táppénzes betegek ápolási napok száma 2,158.232 volt, amiből férfiakra 1,725.927, nőkre pedig 432.305 nap jutott. Érdekes szám­adatokat közöl még az évi jelentés a betegek ellátásának különböző viszony lataira vonatkozólag. A pénztár rendelőintézeteinek betegforgalma 1911-ben 759.075 volt. Ezek közül 471.218 tag és 287.857 családtag nyert a rendelőintézetekben ke­zelést. A kezelőorvosok által gyógykezelt fertőző betegségben szenvedők száma is emelkedett. 1911-ben 18.509 tagot és 9.050 családtagot részesítettek segélyben, kik gümőkórban szenvedtek. Volt azonkívül 754 tífuszos eset, 2.919 vörheny, 9.555 kanyaró, 1.259 difteritisz, 239 gyermekágyi láz, 46 kolera és 560 trachomás eset, továbbá 21.927 nemi betegségben szenvedő. Az 1911. év folyamán gyógytelepen kezelt betegek száma 1.417 volt éspe­dig 1.015 férfi és 402 nő. Ezek ápolási időtartama összesen 45.840 napot tett ki. Az egészségügyi szolgálatot 487 orvos látta el, akik közül 231 a rendelőintézete­ken teljesített szolgálatot, 123 a főváros különböző helyein mint kezelőorvos mű­ködött, 82 a környékbeli tagokat látta el és végül 51 központi orvos. Az elhalt tagokról az évi jelentés közli, hogy 1911-ben 2.530 tag halt meg, akik közül 2.080 férfi és 450 nő volt. Tüdővészben és általában a légzőszer­vek megbetegedéseiben 1.371 tag halt meg, ami az összes halálozásoknak 54 százalékát teszi. Ezek közül legtöbben haltak meg április hónapban (168) és leg­kevesebben augusztusban (82). Az átlagos taglétszámhoz viszonyítva áprilisban 5 68 százalék, augusztus hónapban pedig 2 77 százalék volt a halandóság a tüdő­vészesek között. Az ipari csoportokat véve tekintetbe, legtöbb halálozás a gyári munkások között (480), azután az építőiparban foglalkozók között (204), a ruhá­zati iparban dolgozók (296) fordult elő. Életkor szerint legtöbben haltak meg a férfiak közül 26—30 éves korukban (246), a nők közül pedig 16—18 éves koruk­ban (57). Az évi jelentés azután részletesen beszámol a pénztár 1911. évi fontosabb mozzanatairól, közli, hogy az orvosokkal megkötötte az egyezséget és az orvo­sokkal való viszony véglegesen rendeztetett azzal, hogy a szolgálati, fegyelmi és illetményszabályzat is jóváhagyást nyert. A jelentés keretében helyet foglalnak a pénztári kezelés alatt álló alapok számadásai is, amelyek közül az üdülőház-alapnak ma már 956.548 K, a régi ön­kéntes tagok alapjának 50.936 K vagyona van. Ezenfelül a 20 héten túli betegek segélyezésére szolgáló alap, amely most áll rendezés alatt, 428.000 K fölött ren­delkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents