Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 12. szám - A tuberkulózis-probléma a munkásbiztosító pénztárakban

Munkásügyi Szemle 441 óriási arányban megnőtt. A községnek 1875-ben még csak 800 lakosa volt, 1900-ban pedig 3.800. Az emelkedés tehát 25 év alatt több mint négyszeres. A község új lakosságát legnagyobbrészt olasz és galiciai munkások alkotják. A lakosság foglalkozásával teljesen megváltoztak az életviszonyok és ennek következtében természetesen az egészségi viszonyok is. Az azelőtt teljesen normális csecsemőhalandóság nagy mértékben megnőtt. A csecsemőhalandóság legnagyobb nyáron és Hanssen dr. megfigyelései szerint ez nem hozható összefüggésbe sem az időjárással, sem a lakásviszonyokkal. Hanssen dr. szerint a csecsemőhalandóság megnövekedésének okát a táplálkozási mód megváltozásában és a szülők gondatlanságában kell keresni. Megfigyelései szerint minél több a gyermek egy családban, annál nagyobb a gyermekhalálozás aránya. Sok családban a nagy gyermekhalandóság oka a családfő iszákossága. A családfő iszákossága egy bizonyos nemtörődömséget vált ki az asszonyból, rosszabb lesz a család táplálkozása és ezt a gyermekek sinylik meg. A munkabérek nagysága és a csecsemőhalandóság fordított viszonyban vannak: mennél nagyobb a munkabér, annál kisebb a gyermekhalandóság. Ezek a jelenségek teljesen érthetők. A gyári munka tudvalevőleg meglazítja a családi köteléket. Asszony és férfi egész nap távol vannak hazulról és egymástól és természetszerűleg a családi kapocs meglazulását és a gyermekek elhanyagolását idézi elő. Ismeretes, hogy a nagy sztrájkok ideje alatt a gyermekhalandóság megjavul, dacára annak, hogy a munkásság ilyenkor aránytalanul rosszabb anyagi viszonyok között él. Hanssen dr. azt is megfigyelte, hogy a lakosság foglalkozásának átalakulásával az alkoholizmus is megnőtt és hogy a munkabérek emelkedésével emelkedik az alkoholfogyasztás is. Ismételten látjuk tehát, amit Wlassák dr. már régebben bebizonyított, hogy a munkabérek emelkedésével nem csökken az alkoholizmus, sőt ellenkezőleg. És ez természetes is. Az az ember, akinek ismeretei szerint az alkohol hasznos, sőt szükséges, akinek az alkoholos mámor életérték, igen természetesen élni is fog vele, és pedig annál nagyobb mértékben, minél nagyobb mértékben áll módjában. Az alkoholizmus nem fog csökkenni, ha a munkás gazdasági helyzete javul is, de az ismeretei az alhohol káros hatásáról változatlanok maradnak. Természetesen mindebből nem következik az, hogy a munkásság ne küzdjön jobb bérviszonyokért, vagy hogy a bérviszonyok javulása nem volna szükséges. A leirt tünet csak azt bizonyítja, hogy a munkásság bérmozgalmával párhuzamosan a munkásság alkoholellenes mozgalmának is haladnia kell és hogy eme körülmény negligálása végzetes következményekkel járhat. Egyetemi előadások a balesetelhárításiról és iparnygiérreről Németországban. A munkásvédelem szempontjából rendkívül fontos, hogy a vállalkozók és az üzemvezető, technikai hivatalnokok megismerjék az ipari munka különös veszélyeit és ezen veszélyek elhárításának módjait. Ez mindeddig nem történt meg. Oka ennek, hogy a műegyetemek hallgatóinak, kiknek soraiból kerülnek ki többnyire a nagyobb üzemek vezetői, vagy egyáltalában nem, vagy pedig csak elégtelen módon volt alkalmuk arra, hogy előadásokat hallgassanak a balesetelhárításról és az iparhygienéről. Ebben a tekintetben most örvendetes változás állott be. A berlini, hannoveri, aacheni, danzigi, müncheni, dresdeni, stuttgarti, karlsruhei és darmstadti műegyetemeken, valamint a chemnitzi állami ipariskolában most rendszeresen tartanak ilynemű előadásokat. Azonkívül több egyetemen, úgyszintén a szociális és kereskedelmi akadémián Frankfurtban felolvasásokat és tanfolyamokat tartanak a balesetelhárításról és az iparegészségügyrő!, úgy hogy a hallgatóknak most elegendő alkalmuk van arra, hogy a szükséges ismereteket maguknak megszerezzék. Ipari mérgezések leküzdéséről beszélt Sommerfeld tanár, az ismert iparhygienikus a »Deutsche Gesellschaft für öffentliche Gesundheitspflege« legutóbbi közgyűlésén. Ipari mérgeknek tartja azokat a nyersanyagokat, készítményeket, gyártás közben nyert termékeket és hulladékanyagokat, melyek gyártásuk, készítésük és alkalmazásuk közben az ipari üzemben a dolgozó munkás életét vegyi úton veszélyeztethetik. A mérgező hatás, vagy mint helyi, vagy mint általános távolhatás jelentkezheíik. A mérgek a szervezetbe vagy az emésztőcsatornán át, vagy a légző szervek útján, vagy a bőrön át juthatnak. Az ipari mérgezések gyakorisága pontosan meg nem állapítható, mert a statisztika bennünket itt teljesen cserben hagy. Némi, de távolról sem kimerítő felvilágosítást adnak az alkalmi vizsgálatok^ az iparfelügyelő tisztviselők és a vegyészek szövetségeinek jelentései. Ezért az ily megbetegedéseknél a bejelentési kényszer volna