Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 12. szám - A tuberkulózis-probléma a munkásbiztosító pénztárakban
Munkásügyi Szemle 439 közegészségügyi és gyógyászati felszereléssel el kell hogy látva legyen, melynek szüksége van arra, hogy a tuberkulózis diátás és fizikális, továbbá specifikus gyógykezelésének minden eszközével fel legyen szerelve, melyben a betegnek hosszú időt, legalább 3 hónapot kell töltenie, hogy meggyógyuljon, költséges gyógytényező. Komoly oldalról is kételyek merültek fel aziránt, hogy vájjon megfelel-e ez a gyógytényező a hozzája fűzött várakozásoknak, vájjon lehet-e itt tényleges gyógyulást elérni, vájjon van-e létjogosultsága a szanatóriumnak, éppen a munkásosztályból kikerülő betegeknél, akik a szanatóriumból elbocsátva, megint visszatérnek azokba a rossz élelmezési és közegészségügyi viszonyokba, amelyekben azelőtt éltek, úgy hogy az elért eredmény rövid idő alatt ismét elvész, s így a gyógykezelésükre fordított nagy összegek is elvesztek. Ennek a kételynek a mai viszonyok közt tényleg van jogosultsága. De a hiba nem a szanatóriumban magában, nem a szanatóriumi gyógykezelés lényegében, hanem a szervezet tökéletlenségében keresendő. A szanatóriumba ugyanis nem kellőleg kiválasztott anyag kerül. A német rokkantbiztosító intézetek által gyógykezelt tüdőbetegek közül 1909 ben 17.841 volt a tüdőgümőkór első, 12.560 a második és 4.744 a harmadik, a legsúlyosabb stádiumban.*) Míg az első stádiumban levő 17.841 beteg közül a gyógykezelés befejeztekor csak 1.229-nél nem volt javulás kimutatható, ami 6'80/«-nak felel meg, addig a harmadik stádiumban levők közül 2.782-nél volt a gyógykezelés eredménytelen, ami 58'6u/u-nak felel meg. A népszanatóriumokba ma egyrészt olyan beteg kerül, aki otthonában is gyógyítható volna, másrészt olyan, aki már szanatóriumban sem gyógyítható. A szanatóriumban gyógyított betegek pedig, ha gyógyultaknak látszanak is, a szanatóriumból való elbocsátás után nem hagyhatók magukra, hanem tovább gondozandók az intézmény által, mely gyógyításukra oly nagy összeget fordított. Ha a szanatórium minden más társadalmi réteg tüdőbetegeinek gyógykezelésében nélkülözhető volna is, úgy nem nélkülözhető a tüdőbeteg munkás gyógykezelésénél. Akik benn vagyunk a munkásbiztosítási gyakorlalban, tudjuk, hogy igen sok esete a kezdődő tüdővésznek abban a közegészségügyi milieu-ben, amelyben a beteg munkás él, abban a lakásban, az ő élelmezése mellett, amihez még az orvosi rendeletek intentióinak teljes meg nem értése is járul, meg nem gyógyítható. Ez a beteg munkás, ki otthonában elpusztulna, a népszanatóriumban teljesen meggyógyítható. A német birodalmi munkásbiztosítási hivatal nagy érdeme, hogy a német rokkantbiztosító intézetek nagy beteganyagán bebizonyította a szanatóriumok értékét. A biztosító intézetek népszanatóriumban való gyógykezeltetésre helyezik a legnagyobb súlyt. A biztosítási hivatal kimutatása szerint a gyógykezelés befejezte utáni negyedik év végén az összes kezelt tüdőbeteg férfiak 44u/o-a, az összes kezelt tüdőbeteg nők 52u/o-a volt keresetképes. A maradandó eredmények tehát igazán meglepően jók oly pusztító betegségnél, mint amilyen a tüdővész. De a munkás életviszonyaiban mindazoknak a körülményeknek kiderítése, melyek a kezelés módját befolyásolják, csak a dispensairenak, a tüdőbeteggondozó intézetnek lehet feladata, tn a dispensaire-t tartom a tuberkulózis elleni küzdelem céljai szempontjából a legfontosabb és legértékesebb tényezőnek. A dispensaire állapítja meg, vájjon egyáltalában tüdőbeteg-e az odautalt munkás, pontos klinikai vizsgálatok alapján a gondozó intézet állapítja meg a megbetegedés milyen stádiumában van, fertőző-e az a környezetre vagy nem, teljes gyógyulás várható-e még és milyen gyógykezeltetés mellett. A tüdőgondozó intézet állapítja meg, nincs-e a betegnek oly lakása, amelyben környezetének veszélyeztetése nélkül meggyógyítható, milyen a beteg élelmezése, mennyiben javítható az, ha otthonában marad. A dispensaire állapítja meg, *) Turbán Gerhardt-féle beosztás. I. stádium : Egy tüdőlebeny egy részének könnyű megbetegedése. II. stádium: Egy fél tüdőlebeny súlyos, vagy egy egész tüdőlebeny könnyű megbetegedése. III. stádium: Ennél súlyosabb minden eset (üregképződés a tüdőben).