Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 7. szám - A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesülete

Munkásügyi Szemle 231 Mezőgazdasági gépmunkások és vizi társulati munkások bizto­sítása. Az országos pénztár igazgatósága 1912. évi március hó 6-iki üléséből felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, melyben az 1912. évi VIII. t.-c. által teremtett, a mezőgazdasági gépmunkások és vizi társulati alkalma­zottakra vonatkozó új helyzetet tárgyalja. Az említett törvény ugyanis a vizsgá­zott gépész kivételével kivonja az Országos Munkásbetegsegélyző és Baleset­biztosító Pénztár keretéből azon mezőgazdasági gépek mellett alkalmazott mun­kások biztosítását, amelv gépek tulajdonosa, mint vállalkozó, gépével iparigazol­vány mellett (1901. évi XIX. t.-c. 3. §. 26. pontja) másnak gazdaságában végez munkát, továbbá utolsó szakaszában felhatalmazza a kereskedelemügyi m. kir. minisztert, hogy a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg a vizi társulatoknál, öblözeteknél és a m. kir. földmívelésügyi miniszteri tárca keretében házilag vég­zett munkálatoknál alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosítását az 1907. évi XIX. t.-c. hatálya alól kiemelve, annak szabályaitól eltérőleg, ideig­lenesen rendeletben szabályozza. Az országos pénztár igazgatóságának felirata azt fejtegeti, hogy az új törvény a szociális biztosítás terén visszafejlődést jelent, mert megfosztja a mezőgazdasági gépeknél dolgozó munkásokat és meg szándé­kozik fosztani a vizi társulatok munkásait attól a humánus gondoskodástól, amelyet betegség és baleset esetére az 1907. évi XIX. t.-c. határozmányai nyújta­nak. Rámutat arra, hogy nem is csökkenti azon mezőgazdasági és társulati munkaadók terheit, akiknek kedvezni kivánt, azonban súlyos csapást mér arra az érdekeltségre, amely az 1907. évi XIX. t.-c. keretén belül megmarad, mert viselni tartozik a mezőgazdasági üzemekben 1912. évi március hó l-ig felmerült kártalanítások következményeit 1912. évi március hó l-e után is, anélkül, hogy ezért a törvény hatálya alól kivonuló mezőgazdasági érdekeltségtől bármiféle ellenszolgáltatrnányt kapna. Az országos pénztár feliratának kérelme, melynek támogatására az összes érdekeltségeket is felkérte, oda terjed, hogy ha már a mezőgazdasági munkásokra vonatkozó törvény életbe lépett és azon változtatni nem is lehet, a kereskedelem­ügyi miniszter az 1912. évi VIII. t.-cikkben megadott felhatalmazással ne éljen és legalább a vizi társulatok alkalmazottainak biztosítását újabb módon szabályozó rendelet kibocsátását mellőzze. Az országos pénztár a tüdővész ellen. Az országos pénztár 1912. évi 24.953/911. szám alatt az összes pénztárakhoz köriratot adott ki, melyben utal arra, hogy a tüdővész legnagyobb terjesztője a betegek köpése, kötelezi ezért a pénztárakat nedves köpőcsészék használatára. Figyelmezteti a pénztárakat a köpet­vizsgálat fontosságára és megjelöli ennek módozatait. Végül jelzi, hogy a tüdő­vészí és az ellene való védekezést ismertető nyomtatványokat fog szétküldeni. Önkéntes biztosítás megszűnése. Az országos pénztár elnöksége 75.785/911. szám alatt kimondotta, hogy minden olyan esetben, ha az önként biztosított az esedékes díjak befizetését elmulasztja, a biztosítás az e tekintetben fennálló magángyakorlatnak megfelelően hivatalból törlésbe hozandó. Kórházi ápolónő halálos üzemi balesete. Az újpesti járványkórház­ban alkalmazott egyik ápolónő a kolerás betegekkel való hivatásszerű érintkezés folytán megbetegedett és ennek következtében 1911. évi szeptember hó 13-án meghalt. Az országos pénztár elnöksége ez ügyben az üzemi haleset ismérvét látta fenforogni és elrendelte, hogy a hozzátartozók megfelelő kártalanítására nézve tétessék javaslat az igazgatóságnak, mert a kórházi szolgálattal járó fertőző betegek ápolásából kifolyólag ütötl ki az elhalton a fertőzéses megbetegedés s az ily megbetegedés a kórházi alkalmazottak hivatásos munkájának következ­ménye, s mivel a törvény 3. §-ának 23. pontja értelmében a kórházban alkalma­zottak balesetbiztosításra kötelezettek, a fent jelzett eset a törvény 69. §-a alapján kártalanításra igényt nyújtó balesetnek ismerendő el. Dohánybeváltó hivatali raktárak, liftüzemek biztosítási kötele zettsége. Az állami hivatal biztosítási tanácsának 11. és 17. számú elvi döntései folytán az országos pénztár 1911. évi április hó 4-iki igazgatósági ülése elé az országos pénztár elnöksége az állami dohánybeváltó hivatalra és raktárra, vala­mint a bérházi liftek biztosítási kötelezettség alóli felmentése és az előirt járu­lékra törlése iránti javaslatot terjeszt.

Next

/
Thumbnails
Contents