Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 6. szám - Tisztviselőkérdés

Munkásügyi Szemle 207 vény 59. §-ában meghatározott feltétele tehát a jelen esetben nem hiányzik. Az a körülmény, hogy a tag hozzátartozójának eltartásához jótékonysági intézmény segélyét is kénytelen igénybevenni, a törvényadta betegségi segélyre való jogot nem csorbíthatja. Az a körülmény, hogy a törvény 59. §-ának harmadik bekezdése értelmében a kifizetendő féltáppénz a hozzátartozókat illeti meg, nem szolgálhat indokul az elsőfokú bíróság ítéletében foglalt azon rendelkezésnek megváltoztatására, melyben az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igénylőnek való fizetésre köteleztetett. A családtagok részére járó betegségi segélyezésre való jog tudniillik a pénztári tagság folyománya, a törvény 50. §-ának bekezdő mondatából következtethetőleg tulajdonképen a tag joga s így a pénztár abban a tag igénye alapján a taggal szemben marasztalható annak dacára, hogy a törvény 50. §-ának 5. pontja értelmében adandó segélyek természetszerűleg a beteg családtagok részére nyújtandók, a tag kórházban léte idejében a törvény 59. §-a értelmében adandó féltáppénz pedig a családtagok részére fizettetik. Természetesen a pénztári tag a családjának tagjai részére járó szolgáltatásokat ezeknek tovább adni tartozik. Darabszámos szabómunkások napibérosztályokba sorozása. A budapesti munkásbiztosítási választott bíróság 1911. évi október hó 4-én kelt 1910. Bet. I. 6/31. sz. ítélete. ítélet: A bíróság B. D. igénylőt azzal az igényével, hogy az 1909. évi június hó 17-től augusztus hó 7-éig és augusztus hó 10-től 30-áig terjedő betegsége idejére az V. és a Vili. napibérosztályok szerint táppénzek közötti különbözeti összeg részére megítéltessék, elutasítja. Indokolás : ... A bíróság ténymegállapítása és jogi álláspontja szerint tehát igénylőnek az V. napibérosztályba történt bejelentése a tényleges viszonyoknak megfelelő volt, ellenben a VIII. napibérosztályba bejelentése alap nélkül s igénylőnek jogellenes segély szerzésére irányult célzatával történt. Erre a következtetésre nyújt alapot a bíróságnak az az álláspontja is, hogy évszakonként és egyes időszakokban váltakozó keresettel biró alkalmazottak betegség esetére biztosítási kötelezettségének s a betegsegély alapját képező napibérosztálynak meghatározásánál az egész évi kereset átlaga veendő alapul. Eszerint a váltakozó keresetű darabszámos szabómunkások is, a pénztár és a munkaadó közötti külön megállapodás nem létében a napibérosztályba az évi keresmény átlagának alapul vételével sorozandók be. BALESETBIZTOSÍTÁS. Ipari megbetegedés okozta munkaképesség elleni kártalanítása. A pozsonyi munkásbiztosítási választott bíróság 1912. év január hó 31-én kelt ítélete. ítélet: Az Országos Munkásbetegsegélyző és Dalesetbiztosító Pénztárnak 1910. évi augusztus hó 4-én 5438/1910. II. szám alatt hozott határozatát megváltoztatja. Indokok: A per adatai szerint igénylő — aki pénztári tag volt — 1904. évi november hó 2-tól 1909. évi január hó 16 ig dolgozott Nagybicscsén ifj. Reitter György gyufagyárában, mint munkásnő, és pedig a phosphorgyufák mártási munkálatainál. Igénylő 1909. január 16-án a gyárból távozott, saját előadása szerint, betegen. Temesvár-város közkórházának igazgatósága által 668/1909. szám alatt kiáilítoít bizonylat szerint az igénylő 1909. évi május hó 25-től július hó 16-ig a temesvári közkórházban kezeltetvén, és pedig phosphor-necrosisban, ez alkalommal álkapcsának 3/* része távolíttatott el, majd miután a phosphormérgezés a megmaradt utolsó V* részre is átterjedt, 1909. augusztus 26-tól szeptember 23-áig ismét orvosilag kezeltetett és ez alkalommal az állkapocs utolsó l/t része is eltávolíttatott. Az országos pénztár igénylőnek járadék megítélése iránti kérelmét azon indokolással utasította el, hogy a phosphormérgezés nem baleset, hanem ipari megbetegedés, melyért az 1907. évi XIX. t.-c. értelmében kártalanítás nem jár. Az igénylő ezen határozat ellen felebbezett és kérte a járadék megítélését. A választott bíróság nem osztotta a pénztár elvi álláspontját és azt találta, hogy a kénmérgezés gyufagyári munkásnál üzemi balesetnek tekintendő és minthogy dr. Zsigárdy törvényszéki orvos a fentismertetett orvosi