Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 4. szám - Adatok a vállalati betegsegélyző pénztárak 1910. évi működéséről

Munkásügyi Szemle 123 SZEMLE. MUNKÁSBIZTOSÍTÁS. Adatok a vállalati betegsegélyző pénztárak 1910. évi működéséről. Az országos pénztár évi jelentése szerint 1910. év végén 84 vállalati pénztár állott fenn, illetve ennyi számú pénztár zárószámadása van közzétéve. Az előző 1909. évben 82 vállalati pénztárról tesz említést a jelentés. Az 1910. évben fennállott vállalati pénztárak száma tehát kettővel több. A vállalati pénztáraknak 1910. évi működésére vonatkozó pénzügyi adatai nem sokban térnek el az előző 1909. évi adatoktól, ha figyelmen kivül hagyjuk a máv. betegsegélyző pénztár számtételeit. E pénztárnál ugyanis a kimutatás szerint a jövedelem 1910-ben fillérnyi pontossággal ugyanannyi volt, mint az összköltség. Az 1909. évi költségek ellenben 118.873 K 24 fillérrel haladták túl a bevételeket. A vállalati pénztárak — máv. nélkül — járulékbevételei 1,735.008 koronát tettek ki 1909-ben; a lefolyt 1910. évben pedig 1,801.061 koronát. A kiadási többlet tehát 66.053 korona. E többlet arányában növekedtek az egyes segélyezési tételek, kivéve a fürdő- és szanatóriumi költségeket, melyeknél az előző évhez képest visszaesést konstatálunk. Míg 1909-ben e címen 51.699 koronát fizettek ki a vállalati pénztárak, addig 1910-ben már csak 49.564 korona jutott ilyen célokra. A tag- és betegforgalmi adatoknál sem észlelhetünk nagyobb változásokat az előző évhez viszonyítva és így a vállalati pénztárak adatainak kollektív ismertetése alig volna alkalmas bővebb fejtegetésekre. Másképen áll azonban e kérdés, ha a vállalati pénztárak adatait egyes pénztárak szerint vizsgáljuk. A vállalati pénztáraknál járulékkünnlevőségnek alig szabadna szerepelni a mérlegszámlákon, érthető mégis, ha könyveléstechnikai szempontból egyes vállalati pénztárak az év utolsó hónapjának megfelelő járulékok összegét hátralék gyanánt kimutatják. így tehát valamennyi vállalati pénztár járulékhátraléka gyanánt az orsz. pénztár évi jelentésében kimutatott 13.742 korona soknak nem tekinthető. Ellenben érthetetlen, hogy egyetlen vállalati pénztárnál (Willgeroth erdőipar b. p. Szudrics) a járulékhátralék 7.946 K 53 fillért tesz ki, amikor e vállalati pénztár egész évi járulékjövedelme mindössze csak 8.704 K 85 fillért képvisel. A számadatok szerint tehát e vállalat még a munkásokra eső járulékokkal is adós maradt, mert a járulékhátralék a járulékelőírás több mint 91ü/o-át teszi. A vállalati pénztárak adatainak egymásközötti aránytalanságait még a következő számok bizonyítják: A »Lang L. gépgyár betegs. pénztárcánál egy-egy tagra eső járulékkvóta 48 K 50 fillér; a kistarcsai gép- és vasútfelszerelési r.-t. betegs. pénztárainál már csak 6 K 11 fillér, ami egyúttal annyit jelentene, hogy addig, amíg a Lang-féle gépgyár alkalmazottainak egyenkinti átlagos évi keresete 1.600 koronát képvisel, addig a kistarcsai gépgyári alkalmazottak átlagos évi keresete csupán 191 K 63 fillért tesz ki. A többi vállalati pénztárakra vonatkozó adatok a következők. Egyegy tagjárulék: 9 vállalati pénztárnál biztosított 8.884 munkás 35-01—40'— K-ig 8 » » » 10.697 » 30*01 — 35— » 14 » » » 93.220 » 2501—30— » 23 » » » 18.834 > 20*01 25— » 22 » » » 15.968 » 15*01—20— » 6 > » » 3.651 » 1001—15*— »