Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 4. szám - A Népszálló

Munkásügyi Szemle 115 nek e helyiségekkel szemközt levő oldalán helyezték el a 24—30 ülőhellyel felszerelt írószobát. Az összes közös tartózkodásra szánt helyiségeket felső világítással és közvetlen szellőztetéssel látták el. Az előcsarnokból és annak közeléből hét lejáró visz az alagsorba, itt vannak a vendégek ingóságainak megőrzésére szolgáló szekrénytárak és podgyászraktárak. A szekrényekben egy rekesz a ruhanemüek felakasztására, a másik rekesz azok fektetésére szolgál. Minden egyes ajtón külön zár van, amelynek egyetlen kulcsát a szállóvendég 1 korona 20 fillér letét fejében veheti ár, amely összegből egy koronát a kulcs visszaszolgáltatása esetén visszakap. A vendégek tisztálkodására 12 drb. lábfürdő, 12 zuhanyfürdő és 8 kádfürdő szolgál. A lábfürdő ára 4 fillér, a zuhanyfürdőké 10 fillér, a kádfürdőké pedig 20 fillér. Aki heti jegyet vált, az hetenkint egy ingyenes kádfürdőre tarthat igényt. Szabó és cipész gondoskodik a kisebb javításokról. A szállóban borbélyműhely is van. A háziorvos este 7 és 8 óra között ingyenes orvosi segélyt nyújt az arra szorulóknak, könnyebb betegek a gyengélkedők szobájában pihenhetnek. A fehérnemű tisztítása az összes modern gépekkel felszerelt mosóüzemmel történik. A mosókonyha és a fürdők mellett fertőtlenítő helyiség van, amelynek egyik oldalán beadják a fertőtlenítendő ruhát, a másik oldalon kiveszik és a mosókonyhába viszik; amíg a vendég megfürdik, ruháját megmossák. A népszállóban a házirend értelmében minden 14 évnél idősebb férfit felvesznek, akinek évi keresete 2.000 koronát meg nem halad, ha csak a feltétele ellen különös okok, úgymint részegség, iszákosság, közismert veszekedő természet vagy betegség nem szólanak. A bérleti tárgynak és időnek megfelelő szinű és szövegű jegyutalvány a hálóvendég nevére szól, azt másra átruházni szigorúan tilos. Aki e tilalom ellen vét, azt a népszállóból mindenkorra ki lehet zárni. E szigorú rendelkezés célja a jegyutalványokkal való üzérkedést, valamint a büntető igazságszolgáltatás kijátszását célzó visszaéléseket kizárni. A népszálló fűtése kisnyomású gőzfűtéssel történik. A hálótermek padozata hézagmentes padló, a többi helyiségeké márvány mozaiklap és terrazzo-burkolat. A berendezés általában masszív és jó anyagból készült, s a lehetőségig sima, hogy a féreg bele ne férkőzhessék. A kiviteli terveket és a berendezést Schoditsch Lajos és Eberling Béla építészek tervezték. A szálló költségei a berendezéssel együtt kerek 1,099.000 koronára rúgnak. Egy-egy fülke termelési költsége viszonylag magasabb, mint a külföldi szállókban, amit a szállónak a világon párját nem találó — volt szerencsénk valamennyi Rowton-szállót látni*), — berendezése és az első kísérlettel járó nehézségek okolnak meg. Minthogy a termelési költségek viszonylagos magassága főkép onnét ered, hogy a szállót túlkevés fülkére rendezték be, a szállónak már elhatározott kibővítésével 800 fülkére: az első fővárosi népszálló a gazdaságosság követelményeinek is teljesen meg fog felelni. Az első népszállónak a lehető legtökéletesebb vértezettél kellett az új lakásmódot a főváros munkásnépének bemutatnia. A magyar főváros érdeme, hogy mint hatóság a Rowton-typust a hálófülkéknek és a közös helyiségeknek bőséges méretezése, az otthonosság érzését fokozó berendezése és az üzemek száma és kezelése tekintetében eddig el nem ért tökélyre emelte és evvel annak világraszóló reklámpalotát teremtett. Ez *) L. szerző: Községi lakáspolitika és lakásügyi intézmények, 1910. XVII. Fej. Munkásszállók és kezelésük.