Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 3. szám - A szociálpolitikai tanfolyam
Munkásügyi Szemle 109 JOGGYAKORLAT MUNKAVISZONY. Kinek lehet igénye szolgálati bizonyítványra ? A wieni iparbíróság 1911. évi február hó 27-én kelt ítélete. ítélet: Panaszos azon követelésével, hogy munkaadója bizonyítványt állítson ki részére, elutasíttatik. Indokok: Habár panaszos állítása szerint mielőtt a kocsiról való lerakással foglalkozott, más munkát, pl. zsákok hordását is végezte, még ha ezen állítás a valóságnak megfelel, sem tételezhető fel a fennforgó körülményekből, hogy a szerződő fél, midőn panaszost ipari vállalatában munkák elvégzésében foglalkoztatta, szándéka lett volna rendszeresen alkalmazni. Ezen feltevés ellen szól az a körülmény, hogy panaszos arra nem is gondolt, hogy munkakönyvét átadja, továbbá, hogy a fizetendő bérre nézve meg sem állapodtak, végül, hogy a panaszos, miután a kocsi lerakatott, a további munkákon nem vett részt és boltzárás előtt, miután a teljesített munkáért a fizetést minden ellenvetés nélkül átvette, panaszolt üzletét elhagyta. Ebből nyilvánvaló, hogy panaszos csak ideiglenesen vétetett fel egy-egy munka teljesítésére, tehát nem volt segédmunkás (73. §. Gew. O.) és így, miután a 81. §. feltételei itt fenn nem állnak, panaszolt nem kötelezhető, hogy bizonyítványt állítson ki az üzemében való foglalkoztatás minőségére és időtartamára nézve. Alkalmazott felelőssége üzletből elveszett tárgyakért. A wieni iparbíróság 1911. évi április 22-én kelt ítélete, ítélet : A biróság a panasznak helyt ad. Indokolás: Panaszolt a panaszos bérkövetelése ellenében megtérítési igényt támaszt a következő indokolással. Panaszolt panaszosnak, midőn valahova el kellett mennie, megbizást adott, hogy vigyázzon az üzletre, nehogy valamit elvigyenek. Midőn panaszolt visszatért, hiányzott egy pár cipő, öt koronán felüli értékben. Panaszos kifejti, hogy ő a kérdéses napon egyedül dolgozott a műhelyben, midőn egy vevő jött, ki a panaszlottal beszélni akart és az üzletben várakozott. Később egy leány cipőt hozott javítás végett és mialatt panaszos a leánynyal beszélt, az előbb jött vevő elment és egy pár cipőt — melynek hiányát későbben fedezte fel — észrevétlenül magával vitt. A biróság a panaszos követelésének helyt adott, mert a perelt követelés helyessége, esedékessége elismertetett a megtérítési összeg levonása a biróság véleménye szerint nem indokolt, mert ha panaszos el is vállalta azt, hogy panaszolt távollétében üzletére vigyázni fog, azzal azon kárért, mely azáltal keletkezhetik, ha panaszos figyelme dacára valamit ellopnak, még nem vállal felelősséget. Lopások történhetnek a felügyelő személyzet legnagyobb figyelme mellett is és a felügyelő személyzet felelősséggel csak akkor tartozik, ha bebizonyítható, hogy a kellő ébersége hiányzott. Ennek bizonyítása a fennforgó esetben nem történt meg és igy a panaszos igényét korlátlanul el kellett ismerni. Kereskedelmi alkalmazott elbocsátása hasznavehetetlenségmiatt. A pilseni iparbíróság 1911 február 6-áról kelt ítélete, ítélet: A bíróság a panaszt elutasítja. Indokolás: Panaszos panaszolt céghez — gyarmaíárúüzlet — mint irodai alkalmazott 1910 november 22-én lépett be 100 korona fizetés mellett és négyhetes fölmondási idővel. 1911 január 31-én panaszolt cég fölmondás nélkül elbocsátotta. Panaszos 1911 februári fizetése fejében 100 koronát követel. Panaszolt cég vitatja, hogy panaszos e járandóságát követelheti, mert panaszos 1910 november 14-én kelt ajánlatában kijelentette, hogy a szükségelt ismeretekkel bir és reméli, hogy a legmesszebbmenő igényeknek minden irányban meg fog felelni; panaszolt belépése után megbízta a »raktárkönyv< vezetésével, de ezt, noha ez nagyon könnyű munka, mert csak annyiból áll, hogy az árúk 'bérkezését és elszállítását bejegyzik, panaszos helytelenül végezte. Panaszolt figyelmeztette a hibákra és kérte, hogy vigyázzon és kérdezze meg, ha