Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 3. szám - A szociálpolitikai tanfolyam

Munkásügyi Szemle 107 József, báró Kornfeld Mór és Foerster Nándor a nagyipar képviselői és Kiss Adolf a budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár igazgatója. Az ipari mérgek és más az iparban használatos, az egészségre káros anyagok listáját adta ki Sommerteid és Fischer tervei alapján a nemzetközi munkaügyi hivatal. A méreglistába felvétetett az ecetgyártásnál használatos acetaldehyd, a festékkészítésnél használatos acridin, a linoleumgyártásban előforduló acrolein, az ammóniák, a fémárú lakirozására használatos amylacetat, a gyümölcsaetherek készítésénél és anilinfestékgyártásnál előforduló amylalkohol, az anilin és az anilinfestékek, az iparban betűfém készítésére és egyebekre használatos antimon, az arzén és mérges vegyületei, úgy az arzénfestékek is, a benzin és a benzol, az ólom, a barnakő, a chlor és mérges vegyületei, a chlordinitrobenzol, chlormész stb., a chróm mérges vegyületei (festékgyártás, szövőipar) a cyanvegyületek, a kéksav, a cyankalium és nátrium, mely az aranyozásnál, galvanozásnál, fényképezésnél használatos, a diazomethan és a dimethylsulfat, mindkettő methylek előállítására használatos, az utóbbi mesterséges illatszerek előállítására, a fluorsav (az üveggyártásnál használatos), a formaldehyd, mely dezinfekcióra és a kátrányszinek gyártásánál használatos, a szénoxyd, a szénsav, a methylalkohol, mely firniszek, politúrok készítésére használtatik és melyet nálunk szeszes italok hamisítására is alkalmaznak, a methylbromid és methyljodid, melyek az anilinfestékgyártásban használatosak, a nitranilin és nitrobenzol, mely a kátrányfestékgyártásban, robbantószerek, piperecikkek gyártásánál van használatban, a nitroglycerin és nitronaphtalin, a nitrogén dioxydja és trioxydja, a légenysav behatásánál fémekre előálló rendkívül mérges hatású gázok, az oxalsav, mely a festészetben, fémtisztításnál használatos, a kőolaj, a phenol, mely a kátrány desztillációjának mellékterménye és a festőiparban, kötszergyártásban nyer alkalmazást. A phenolhydrazin az antipyrin gyártásának mellékterménye, a phosgen, mely sok szerves vegyület gyártásánál áll elő, a phosphor, mely a gyufa- és a phosphorgyártásnál fejti ki káros hatását, a pikrinsav, mely a lőporgyártásnál használatos, pyridin, mely kátrányproduktum és a szesz denaturálására hasznáfatik, a higany, a sósav, a kénklorür, mely a kaucsukgyártásban használtatik, a szénkéneg, mely szintén a gummi- és kaucsukgyártásban és a műselyemgyártásban áll elő, kénsav, a kénhydrogen, a festék- és vegyszergyárakban használatos /té/zes sa^ mely a gyertya- és agyagárúiparban is használtatik, a kátrány és végül a terpen-a, tinolaj. Természetes, hogy ez a lista nem teljes. Nem teljes egyetlen egy szempontból sem. Mert ha az egyébként nem méregnek ismert kátrányt ide soroljuk, miért nem soroljuk ide a gyantákat és aromatikus olajakat, melyek szintén idéznek elő bőrgyuladásokat, ha fapor vagy más alakban kerülnek a bőrre. Ha a cyankaliumot az ipari mérgek közé soroljuk, miért nem az előhívó folyadékokat, melyek súlyos elváltozásokat képesek előidézni a fotográfus ujjain. De a lista nem is akar teljes lenni. Áttekinthető formában adja a leggyakoribb ipari mérgek csoportjait, a tüneteket, melyeket ezek a mérgek okoznak, az ipart, melyben használatosak, a módot, a melyen hatnak. Ha nincs is felsorolva minden káros ipari anyag, ha a gyöngyház, mely a gyöngyházmunkások fájdalmas csontgyulladását okozza vagy hasonló ritkaságszámba menő vagy nem pontosan észlelt hatású hatóanyagok ki is maradtak, úgy ez az áttekinthetőség szempontjából inkább előnye a munkának, mint hátránya. A gyakorló orvos, ki az ipari mérgezésekkel, a munkás betegségeivel hivatásszerűen foglalkozik, nagyon hasznos útmutatást fog találni ebben az összeállításban, és a gyakorlati szociálpolitika jó fegyverre tett szert az ipari megbetegedések elleni küzdelem céljaira. Á pihenő nap hatását a balesetek számának csökkentésére igen érdekesen bizonyítja dr. Dile kopenhágai orvos balesetstatisztikája. O pontos megfigyelések alapján megállapította, hogy asszonyoknál a legkevesebb baleset hétfőn történik. Igaz, hogy már kedden megint majdnem annyi a baleset, mint a hét végén, de legnagyobb a balesetek száma szombaton. Itt legnagyobb a kifáradás, legzaklatottabb a munka és a gépeket tisztítják igen gyakran úgy, hogy meg sem állítják őket. Ilyen fontos a pihenő nap hatása, ha helyes formában töltik, mert már a férfiaknál hétfőn történik a legtöbb baleset, aztán fogy a számuk, hogy pénteken és szombaton megint felmenjen. Az alkoholizmusnak oly vészes a hatása, hogy még a pihenő nap hatását is ellensúlyozni képes. Vasén zürichi mérnök is közöl statisztikát, mely szerint hétfőn a balesetek száma 22-1%, szemben a többi hétköznapon észlelt átlagos 15°/o-kal. Nappal a legtöbb baleset dél-