Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 3. szám - A foglalkozási csoportoknak az önkormányzati szervek választásánál való megállapítása
104 Munkásügyi Szemle valamint a felekezeti iskolák egyházi hatóságaínak küldték meg. A rendelet intencióival teljesen egyetértünk. Csak arról kellene egyúttal gondoskodni, hogy az így felvilágosított ifjúság alkoholellenes egyesületekbe is beléphessen, ami érthetetlen okokból tiltva van. Közegészségügyi szaktanácskozmány. A Magyar Társadalomtudományi Egyesület abból a meggyőződésből indulva ki, hogy a közegészségügynek igen fontos szociális oldala is van, melynek közelebbről való megvilágítása közérdek: szakegyletek, szakférfiak, orvosok, pedagógusok, technikusok és szociálpolitikusok közreműködésével ankétot rendez. A megállapított kérdőpontok a következők: 1. Miként lehetne a szociális érzéssel párhuzamosan a hygiene iránti érzéket ápolni és fejleszteni a társadalomban ? — 2. Mit várhatni e részben a házi s a közneveléstől és az iskolán kivüli oktatástól ? — 3. Mindenekelőtt hogyan bővíthetné ki minden itt számba jövő tényező egészségügyi elméleti és gyakorlati ismeretekkel az összes társadalmi osztályok körében a nőnevelést? — 4. Mit lehetne tenni úgy a városi, mint a vidéki lakás- és élelmezési viszonyok hygienikusabb alakulása érdekében, különösen a tömegekre való hatás szempontjából ? — 5. Minő és miként szervezendő újabb közintézményekre volna szükség s a létezőket mely irányban és mértékben kellene átalakítani, hogy a nagyközönség a közegészségügyi követelmények megvalósításánál hathatósabban működjék közre ? — 6. Evégből mi feladatok megoldása hárul: a) az államra a maga törvényhozási, kormányzati és közigazgatási hatáskörében, továbbá annak irányítása mellett a különböző fokozatú hatóságokra? — b) Mik volnának mulaszthaíatlan teendői az egyes társadalmi szerveknek és alakulatoknak, névszerint az irodalomnak, az egyesületeknek, köztük az egyházaknak és különböző gazdasági társulatoknak ? — 7. Minő új nemzetközi érintkezések és egyezmények, továbbá a létezők milyen pótlása, illetve módosítása kívánatos, hogy a nemzetek vállvetett közreműködése nélkül gyökeresen meg nem oldható közegészségügyi kérdések dűlőre juthassanak ? Az ankét f. hó 6-án kezdődött s folytatólag 13-án, esetleg 20-án mindenkor kedden d.u. 6 órakor tartatik meg az I.sz. szemklinika tantermében (VIII., Mária-u. 39). A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének állandó központi választmánya utolsó ülésén a veszprémi vándorgyűlés előkészületeivel foglalkozott. A vándorgyűlést f. é. augusztus hó 24—28. napjain fogják megtartani. Játszóterek. Nálunk kevés a szabad tér. Budapest az európai nagyvárosok közt nagyon hátul áll játszóterek tekintetében. De ha van is itt-ott egy kis zöld tér, egy kis pázsit, ott szigorúan tilos a pázsitra lépni. Jaj a vétkezőknek; a >csősz« vagy a »rendőr bácsi« kiűzi a vétkezőket a paradicsomból. így van ez Németországban is. Berlin egy külvárosában, Rixdorfban, most tettek próbát azzal, hogy egy 10.000 dm. nagyságú rétet átengedtek a gyerekeknek játszótérnek. A városi kertigazgatóság 1911-ben jelenti, hogy dacára a sűrű forgalomnak, semmiféle káros vagy egyébként hátrányos hatása a pázsit átengedésének nem volt. A nagy szárazság dacára sem szenvedett a pázsit, bár kissé több gondozásra szorult. Belátják a németek is, amit az angolok régen tudnak, amit a Bois de Boulogne nagy pázsitjain borzadva lát a budapesti, hogy a pázsit arra való, hogy gyerek, felnőtt játsszék, pihenjen rajta. A munkás reggelije. A porosz iparfelügyelők 1909-ben azt a kérdést tették tanulmány tárgyává, reggeliznek-e a munkások a munka megkezdése előtt, vagy sem? Azt találták, hogy Kelet-Poroszországban ritkább a reggeliző munkás. Itt azután a gyárba menet pálinkát isznak, amiért sok helyen eltiltották a pálinka árusítását reggel 8 óra előtt. Általában a háziasszonyon, a munkás feleségén, annak életmódján fordult meg, kap-e a munkás meleg kávét, levest, tejet, mielőtt munkába megy. Hol nagyon korán kezdődik a munka, úgymint Königsbergben 5 vagy 572 órakor, kevesebb munkás reggelizik, Berlinben sokkal több, mert ott a munka 7-kor, hol nők is dolgoznak, gyakran csak 8-kor kezdődik. A legtöbb munkás, az otthon reggelizők is, az első munkaszünetben, 2 órával a munka megkezdése után, jól eszik, esetleg meleg italt is iszik. Általában megállapítják, hogy bővebb táplálékfelvétel csak az első délelőtti szünetben szokásos. Otthon