Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 2. szám - Sztrájk esetére való biztosítási törekvések Németországban

68 Munkásügyi Szemle Államok munkahivatali kiküldöttjének közvetlenül a sztrájk kitörése előtt való napon sikerült a békét helyreállítania oly módon, hogy mintegy 75.000 lokomoíivés vonatkísérő-tisztviselő nemcsak a Chikagótól nyugatra, hanem délre és északra eső vonalakon 10%-os béremelést kapott. Portugáliában a Pavoától Famalicaoba vezető vonalon december hó 26-án tört ki a sztrájk, amely a sztrájkotoknak adott engedményekkel nyert befejezést. Spanyolországban december hó elejére volt bejelentve a sztrájk, de mindezideig még nem tört ki. Olaszországban a vasutasok, akik az utóbbi években a kormány részéről vaió rossz bánásmódról panaszkodnak, általános sztrájkra készülnek. Buenos-Airesben a lokomotiv-személyzet december havában sztrájkba lépett a Santa-fé vasúton, mivel az igazgatóság néhány megrendszabályozott alkalmazottat nem akart újból foglalkoztatni. Kristiániában a közúti vasútiak újévkor határozták el a sztrájkot, mivel az ismételt tanácskozások az igazgatósággal nem vezettek eredményre. New-Yorkban a fűtők szüntették be a munkát a városi vasutakon Manhattan és Island államok között. Franciaországban a vasúti társulatok itt-ott panaszkodnak a gréve-perlée, a cseppekben való sztrájknak káros hatása miatt. Angliában a Great Northern társulat vasutasainak sztrájkját ez utóbbiaknak adott kedvezményekkel sikerült megakadályozni. (Sociale Praxis.) JOGGYAKORLAT 1 — 1 JOGGYAKORLAT l — l JOGGYAKORLAT BALESETBIZTOSÍTÁS. Államvasút! alkalmazott nem a vasúti forgalom lebonyolítása körül felmerült baleset alapján az 1907: XIX. t.-c. VII. fejezetében körülírt kártalanításra tarthat igényt. Ít, A m. kir. Kúria 1910. december lS-én kelt 2391[910. sz. ítélete. ítélet: A kir. Kúria a másodbiróság ítéletének nem felebbezett részét nem érinti, annak az alperest elmarasztaló felebbezett részét pedig az első bíróság ítéletének elmarasztaló rendelkezésére is kihatóan megváltoztatja akként, hogy az alperest a felperes évi 300 korona nyugbérén és évi 358 korona 33 fillér baleseti kártalanítási járadékán felül évi 463 korona 64 fillér vagyis havi 38 korona 64 fillér járadéknak, megfizetésére kötelezi s a felperest keresetével az ezt meghaladó összeg tekintetében utasítja e!. Indokok : Kereseti előadása szerint a felperes úgy a jobb szemén, mint utóbb a jobb kezén akkor szenvedett sérülést, amidőn az alperes műhelyében még pedig az első sérüléskor mint kazánkovács, a második sérüléskor pedig mint géplakatos dolgozott. Az 1874: XVIII. t.-c. »a vaspályák által okozott halál vágy testi sértés iránti felelősségről* intézkedvén, nyilvánvaló, hogy ez a törvény csakis a szorosabb értelemben vett vaspályaüzemnél vagyis a vasúti forgalom lebonyolítása körül felmerült balesetekre alkalmazható, ellenben azokra a balesetekre, amelyeket a munkás — amint az a jelen esetben is történt — a vasúttal ugyan kapcsolatos, de ipari üzemnél szenvedett, ez a törvény alkalmazást nem nyerhet: ennélfogva a felperes esetére az 1874: XVIII. t.-c. rendelkezései az 1907. évi XIX. t.-c. hatályba lépte előtt sem lévén irányadók, a felperes sikerrel nem hivatkozhatik arra. hogy annak a törvénynek rendelkezései reá nézve az 1907. évi XIX. t.-c. 10. §-ának utolsó bekezdése szerint továbbra is érvényben maradtak. Kérdés most már, hogy az alperes vasút műhelyi üzemében alkalmazott felperes az ezen üzemkörében őt ért baleset következtében minő jogszabályok szerint igényelhet kártalanítást. Az 1907. évi XIX. t.-c. 34. §-ának 15. pontjában foglalt törvényi rendelkezés szerint az összes vasutaknak műhelyi üzemében alkalmazottak is a balesetbiztosítás kötelezettsége alá esnek ugyan, de ugyancsak az idézett törvény 10. §-a az ezen §-ban tüzetesen megjelölt hivataloknak, közintézeteknek és vállalatoknak — utóbbiak közt kifejezetten az állami vasutaknak is — azokat az alkalmazottait, akik valamint hozzátartozóik üzemi baleset esetére az idézett törvény VII. fejezetében megállapított kártalanításnak megfelelő nyugdíjigénnyel birnak, kivette a balesetbiztosítás kötelezettsége alól. Ez a kivétel azonban nyilván nem azt jelenti, hogy az ilyen alkalmazottak,