Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1911 / 2. szám - Munkásbiztosítás külföldön
62 Munkásügyi Szemle — ezekre nézve hét napos szedés jóvá nem hagyása folytán — döntő nem lesz. Egy érzés azonban mindenkiben, kit e kérdés bármely irányban érint, meg van: Végre el van intézve ! Az Országos Orvos-Szövetség f. é. január hó 22-én tartotta meg a régi képviselőház üléstermében a mult évről — a kolera járvány miatt — elhalasztott kongresszusát, amelyen 1.200 fővárosi és vidéki orvos vett részt. A kongresszuson a belügyminisztert dr. Bölcs Gyula miniszteri tanácsos képviselte, az állami munkásbiztosítási hivatal részéről dr. Mentsik Ferenc min. tanácsos, másodelnök jelent meg. A napirend első tárgya a községi és körorvosok nyugdíjintézménye volt. Nagyobb érdeklődés és várakozás azonban a kongresszus tárgysorozatának második pontját, a pénztári orvosi kérdést illette. Az Országos Orvos-Szövetség főtitkára, dr. Flesch Nándor ismertette a Szövetségnek e kérdésben elfoglalt álláspontját s ennek kapcsán a kérdés rendezése körül keletkezett küzdelmet. A zajos helyesléssel fogadott beszámoló kapcsán a főtitkár ismertette a Szövetség s az Országos Pénztár közötti ellentétek főbb pontjait, végül pedig határozati javaslatot terjesztett be, amely szerint a Szövétség tagjai azonosítják magukat a Szövetség igazgatótanácsának a pénztári orvosi kérdésben elfoglalt azon álláspontjával, hogy a Szövetség szigorúan az 1907: XIX, t.-c. 133. §-ában kifejezett elvekhez ragaszkodik, továbbá elismerését és nagyrabecsülését fejezi ki a harcban álló békésgyulai orvosok iránt, de rosszalja azoknak az orvosoknak eljárását, akik békésgyulai kartársaikat háíbatámadíák. A kongresszus nagy lelkesedéssel és közfelkiálltással fogadta el a főtitkár határozati javaslatát s az ellentábor vezetőjét szóhoz sem engedték jutni. A főtitkár jelentése után dr. Mentsik tudatta a kongresszussal, hogy a hivatal mindazon megegyezéseket, melyeket a kerületi pénztárak az orvosokkal a törvény alapján létesítenek, respektálni fogja s az Állami Hivatal orvosi tanácsának közreműködésével oly szolgálati és fegyelmi szabályzattervezetet fog kiadni, amely az összes érdekelt tényezőket kielégíti. Munkanélküliség esetére való biztosítás a fővárosban. Bárczy István polgármester legutolsó költségvetési beszédében kifejtette, hogy egyéb szociálpolitikai intézmények mellett tervbe vette a munkanélküliség esetére való biztosítás megvalósítását is és megbízta az illetékes ügyosztályt a szükséges előtanulmányok végzésével. Dr Ferenczi Imre szocziálpolitikai előadó a polgármester imegbízásából résztvett mult évi szeptemberben a párisi nemzetközi munkanélküliségi értekezleten és ennek eredményéről és a munkanélküliség elleni küzdelem jelenlegi állásáról részletes beszámolót tesz közzé a »Városi Szemle* januári számában. E tanulmány felöleli mindazokat a kérdéseket, amelyek a munkanélküliség elleni biztosításnak, mint városi intézménynek létesülése esetén felmerülhetnek. Konkrét javaslatoktól azonban tartózkodik. Egyelőre tehát a kérdés még nem aktuális és így csak önkényes kombinációknak tekinthetők a lapoknak erről hozott hirei. Szociális biztosítás Ausztriában. Hosszas szünet után az osztrák szociális biztosítási választmánynak albizottsága 1910. évi november hó 25-én újból megkezdette működését. A tanácskozásnak tárgyát a bányászok balesetbiztosításának kérdése képezte és pedig első sorban azon elvi kérdésnek eldöntése, hogy a bányászok balesetbiztosítása territoriális, vagy pedig a »Berufsgenossenschaft* alapján álló balesetbiztosító intézetre bizassék-e. Végre a bányászok balesetbiztosítására vonatkozó 234., 239. és 243. §§-ok lényegökben a kormányjavaslat tervezetének megfelelőleg fogadtattak el, A következő ülésen az albizottság az ipari mérgezések ellen való biztosításnak kérdésével foglalkozott. Miután a kormány képviselője felvilágosítást nyújtott a belügyminisztérium által ez ügyben elrendelt vizsgálatok eddigi eredményéről, az albizottság elhatározta, hogy határozathozatalát felfüggeszti mindaddig, míg a kormány az elrendelt vizsgálatokat befejezi. Ehelyütt említjük meg azt is, hogy a kereskedelem- és közmunkaügyi ministerium a munkatanács elé törvénytervezetet terjesztett a bányász-társládákról. A szocziáldemokrácia uralma a német betegsegélyző pénztárakban. Néhány héttel ezelőtt fenti szenzációs cím alatt Möller dr. tollából a szociáldemokrácia leküzdésére alakult birodalmi szövetségnek megbízásából egy 470 oldalra terjedő kötet jelent meg. Ebben bizonyítani akarja, hogy szemfényvesztés