Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 21. szám - Les maladies professionnelles

678 Munkásügyi Szemle szerűen foglalkoznak az iparegészségügy kérdéseivel. A pénztáraknak is érdekük, hogy már a fiatal iparosság az iskolákban rendszeres iparegészségügyi és munkásvédelmi szakoktatásban részesüljön. Az ipari betegségek, az elkerülhető balesetek száma csak ily rendszeres szakoktatás által volna csökkenthető. Minden érdekelt tényező közreműködésével pedig könnyen lesz megoldható ez a kérdés. Nem úgy képzeljük, hogy erre a célra nagy és nehézkes tanügyi apparátus állíttassék be. A tanonc-szakiskolákban és az ipari szakiskolákban minden félévben néhány óra volna az ily tanítás céljainak szentelendő. Orvos ismertetné az illető ipar egészségügyi veszélyeit és az ellenük való védekezés módját, műszaki szakember (esetleg iparfelügyelő) a balesetveszélyre és a balesetek elhárítására szolgáló berendezésekre vonatkozó tudnivalókat ismerteíné. Meggyőződésünk, hogy minden nagyobb költség nélkül az ily tanítás szervezése és rendszeresítése által nagy eredmények volnának elérhetők és nagy érdemeket szerezhetnének az illetékes hatóságok vezető férfiai. Érdekes és mindenképen utánzásra méltó kísérlet e téren egy buzgó és gyakorlati észjárású fővárosi tanító kezdésére fog tétetni a télen a fővárosban, hol ipari tanonciskolában fogja néhány órában az illető ipari higiénéjét előadni erre meghívott szakember. Védekezés az ipari betegségek ellen. A Törvényes Munkásvédelem Nemzetközi Egyesülete megalakulása után mihamarabb hozzáfogott annak a céljának megvalósításához, hogy az iparban használt és a vele foglalkozó munkások egészségére hátrányos mérgeket az iparból kiküszöböltesse. Első sorban a foszfor használatának törvényes uton való betiltása volt a kitűzött cél s ezt az Egyesület jórészt már el is érte, amennyiben Európa legtöbb kulturállamaiból a sárga foszfornak a gyufa iparban való felhasználását törvényileg eltiltották. Veszélyesség tekintetében a foszfornak közvetlen versenytársa az ólom s az Egyesület mindent elkövet, hogy ezt az ártalmas fémet is, amennyire csak lehetséges, az iparból száműzze. De nemcsak az ólom, hanem az iparban használt egyéb fémek, mint a higany, arsen, chrom, anilin stb., a legtöbb iparban ma már oly anyagokkal pótolhatók, amelyek feldolgozása vagy a velük való foglalatoskodás a munkás egészségét nem támadja meg, ellentétben a felsoroltakkal. Az Egyesület ötödik közgyűlésén, melyet 1908-ban Luzernben tartottak meg, az ólommérgezés elleni intézkedéseken kívül oly jegyzék összeállítását határozták el, amely az iparban használatos és a vele foglalkozók egészségére ártalmas mérgek csoportos összeállítását tartalmazza. Ezen a közgyűlésen azonban e kérdés nem került megoldásra, hanem azt elhalasztották az 1911. évi Luganóban tartott közgyűlésre. Az ezen alkalommal megállapított méregjegyzéket (Liste der gewerblichen Gifte) az Egyesület valamennyi fiókjának megküldötte hozzászólás, megbirálás és kiegészítés céljából. A Nemzetközi Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesülete a néki is beküldött méregjegyzék felülbírálását és pótlását dr. Friedrich Vilmos egyetemi magántanárra bízta. A jegyzéknek ugyanis nemcsak a pótlása, hanem az ország iparához való viszonyítása is szükséges volt. A méregjegyzék ilyetén kiegészítése gondos munkát igényelt, amellyel a magyarországi fiók megbízottja most készült el. Terjedelmes jelentésében egyrészt a jegyzékben közölt adatokat bővítette ki s számos fontos vonatkozást iktatott be, amelyek az iparban felhasznált s ártalmas mérgek behatolási küszöbére, a mérgezés tüneteire és azon iparágak felsorolására vonatkoznak, amelyekben ily méregnemű anyagokat feldolgoznak. A jelentés azonban igen helyesen nemcsak ezekre a fontos körülményekre terjeszkedik ki, hanem rámutat azokra a még fontosabb pótlásokra is, amelyekkel a jegyzék kiegészítendő; nevezetesen azt kívánja az Egyesület feladatává tenni, hogy necsak az ezen méreganyagok által előidézett tünetekét, hanem a mérgezés létrejöttének elhárítására vonatkozó óvóintézkedéseket bőven ismertesse a méregjegyzék, úgyszintén közölje kivonatosan azokat a rendszabályokat is, amelyeket a különböző államok ez irányban már eddig is foganatosítottak. Szükségesnek tartja az összes kormányok által eddigelé életbeléptetett intézkedések rövid ismertetését, valamint e rendeletek tüzetes meghatározását is. Kívánatosnak tartja, hogy a ink is felvétessék a méregjegyzékbe, mivel a cinköntéssel foglalkozók között gyakori az ezen fém gőzei által előidézett lázas tünetekkel járó (Zinkfieber) heveny mérgezés. Helyes intézkedést javasol dr. Friedrich azzal is, amikor azt kívánja, hogy a veszélyes mérgekkel foglalkozó ipar-