Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1911 / 2. szám - Átöröklés és alkohol
Munkásügyi Szemle 49 az egyes embernek az ellentállási képessége és e mellett a fődologban teljesen közömbös az, hogy ez az alkohol bor, sör, vagy pedig a pálinka alakjában fogyasztatik. Az alkohol a vérkeringés útján érintkezésbe jut a szervezetnek minden sejtjével és kifejti romboló hatását, amennyiben ezen sejteknek életerejét leszállítja és tartósan folytatott behatás mellett elfajulásukra vezet. Önmagától értetődő dolog, hogy az alkohol ezen hatását a szervezetnek minden sejtjére gyakorolja és a csirasejtek e tekintetben épenséggel nem képeznek kivételt. Ilyenformán a logika törvényeinek megfelelőleg feltehető, hogy ezen megmérgezett, életerejükben leszállított, elfajult csirasejtekből folytonosan csak életerejükben meggyengült, elfajult egyének származnak. A dologban az a legnagyobb baj, hogy ezt még csak az utódok veszik észre. Nem frázis az, hogy fajunk tényleg leromlott. Bizonyítja ezt az elmegyógyító intézeteknek zsúfolt volta, továbbá az, hogy a katonai szolgálatra alkalmatlan újoncoknak a száma már 40— 60°/"-ra emelkedett, hogy a lakosságnak 9 7u-a hülyékből áll és végül az, hogy a lakosságban végtelenül sok béna, süketnéma, angol- és gümőkóros ember van. A nők az alkohol-élvezet folytán már nem alkalmasak csecsemőik szoptatására. Az elmebetegek száma hihetetlen mérvben megszaporodik. A népnek folyton több adót kell fizetnie, hogy ezeket a nyomorékokat és sinylődőket eltarthassa. És társadalmunk ezen kóros jelenségeinek egyik főoka a csirasejtnek alkoholos elfajulásában áll. Demme gyermekorvos összehasonlította 10 józan házaspárnak utódait 10 iszákos házaspárnak az utódáival. Az iszákosok összesen 59 gyermeket nemzettek, akik közül csak 9 maradt egészségesen, míg 50 többé, vagy kevésbé nyomorultan elfajult. Ezek vagy meghaltak rövid időre születésük után, vagy pedig törpék, epilepsziások, gyengeelméjűek és elmebetegek voltak. Ezzel szemben a józan házaspárok által nemzett 61 gyermek közül 50 maradt egészségesen és csak 11 fajult el többé, vagy kevésbé, vagy pedig halt meg röviddel a születése után. Bezzola svájci orvos vizsgálataiból kiderült, hogy a hülyéknek, epilepsziásoknak átlag 3/i része iszákos atyáktól származik. Kohler Jenny dr. összehasonlította 400 elmebetegnek elődeit 400 egészséges embernek az elődeivel. Ha az elmebetegnek közvetlen elődeit vette szemügyre, akkor azok között tetemes számban voltak iszákos atyák. Ha meggondoljuk, hogy az elmebetegség nem egyéb, mint az agynak a betegsége, amely átöröklés által tovább terjed, az iszákosság pedig előbb egészséges embereknél a csiráknak az elmebajokra való kóros hajlandóságát idézi elő, amely aztán későbbi nemzedékekben folytatódhaíik, akkor fel kell vennünk azt, hogy igen sok esetben az atyáknak elmebetegsége csak a szülők és nagyszülők iszákosságának a kifolyása. És ama sajátságos elfajulás, amelyet az iszákosok gyermekeinél találunk — hülyék, angoíkórosok, törpék, elmebetegek, torzképződések, rendellenességek különböző testrészeken — azt bizonyítja, hogy itt átörökléssel van dolgunk. A baj abban áll, hogy ezen elfajulást, ha valamelyik nemzedéken erőt vett, nem lehet egyhamar megint jóvá tenni. Ha az iszákos ember már egy sor hülye gyermeket nemzett, akkor ezeknek a gyermekei is nagyobbára megint hülyék lesznek. Ez a csiraromlásnak, blastophthoriának a jelensége. Bunge baseli tanár, az ismert nevű tudós ezrekre menő kérdőivet küldött szét a világ különböző 'orvosaihoz ezen elfajulás okának kiderítése céljából. Mindenekelőtt azt akarta látni, hogy a nők miért válnak képtelenekké csecsemőik szoptatására. Az ezen kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy az atya iszákossága esetén a legtöbb esetben ennek a leánya nem volt képes csecsemőjének szoptatására. Az atya iszákossága csorbítja a leányának szoptatási képességét. Ezen szoptatási képtelenség tovább öröklődik és a leányának a leánya sem tudja a csecsemőjét szoptatni stb. Nagyon érdekesek Laitinen ily irányú kísérleteinek eredményei, amelyeket azon kérdés alapján végzett, hogy a szülőknek alkohol élvezete minő