Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 19. szám - Munkásvédelem a nyomdákban és betüöntődékben

Munkásügyi Szemléi 613 Száz biztosított közül meghalt: nem-luetikus luetikus paralizisben (agylágyulás) „ 2 9 18 1 tabes (gerincvelősorvadás) 0 58 4*5 agyguta (50 éven alul) - 22 5*6 egyéb agy- és gerincagy-megbetegedés ... 0 56 3'4 ütőértágulás— - 0'41 227 szívszélhűdés és egyéb szívbajok .. 0 87 9"0 Ezen számokat még azzal kell kiegészíteni, hogy a paralizisnél a nem-luetikusok 2*9 százaléka is minden valószínűség szerint a szifilis számlájára irandó, mert az ebbeni kutatások jelenlegi állása szerint azt kell mondanunk, hogy a paralizis csak oly egyéneknél lép fel, kik valaha szifilisben szenvedtek. Mind eme számok pedig tisztán és világosan mutatják, hogy mily nagy erélylyel kellene felvenni a harcot az emberiség emez ellensége ellen. MUNKÁSVÉDELEM. Munkásvédelem a nyomdákban és betüöntődékben. Az osztrák kereskedelemügyi minisztérium 1911 augusztus 23-án rendeletet adott ki, mely a nyomdákban és betűöntődékben alkalmazott munkások egészségének védelmét célozza. Közöljük a rendelet legfonto­sabb rendelkezéseit, megjegyezve azt, hogy bár sok újat nem tartalmaz, mégis nagyon figyelemre méltó, szinte korszakos jelentó'ségű, mert az ismert védelmi rendszabályokat teljes egészükben jól gyűjti össze és eddig soha nem tapasztalt terjedelemben teszi kötelezővé alkalmazásukat és erélyes rendszabályokkal gondoskodik arról, hogy a rendelkezés irott malaszt ne maradjon. Minden ily üzem helyiségeinek világosaknak, jól szellőztethetőknek és fűthetőknek kell lenniök. Különösen a szedőtermeknek, az öntődéknek kell világosaknak lenniök. Minden helyiségnek, melyben ólomtartalmú anyaggal dolgoznak, oly tágasnak kell lennie, hogy egy munkásra legalább 15 m:i levegő és 3 m'2 alapterület jusson. Ezeknek a helyiségeknek legalább 3 méter magasaknak kell lenniök. A többi helyiségben egy munkásra eső minimumot a rendelet 12 my-ben állapítja meg, az alapterület minimális nagyságát pedig 2'6 m2-ben. Ideiglenes, rendkívüli munkatorlódás esetében az iparhatóság megengedheti, hogy a szedő-helyiségben legfeljebb évi 60 nap tartamára, a többi »ólom«-helyiségben legfeljebb évi 30 nap tartamára sűrűbben helyeztessenek el a munkások. Földalatti helyiségek ólommunkára — kivéve az olvasztást — egy­általában nem használhatók fel. Nyomást is csak nehéz rotatiós vagy más különösen nehéz gépekkel szabad pincehelyiségben végezni. Más munkát is csak akkor szabad pincehelyiségben végeztetni, ha négy méter­nél nem nagyobb falmagasság esetén a helyiség az ablakok oldalán legalább magassága 4/e-ével emelkedik ki a földből. Ha a belső magasság négy mé­ternél nagyobb, akkor elég ha a falmagasság a/4-ével emelkedik ki a föld­ből. Kár, hogy ez a rendszabály csak új üzemekre vagy régi üzemek meg­újítására vonatkozik. Oly munkákat, melyek nagyobb fokú meleg vagy por képződésével járnak, mint pl. az ólom vagy betűfém olvasztását, betűöntést, stereotypiai munkákat, betűk csiszolását stb. külön elkülönített helyiségekben kell végezni, melyek úgy kell hogy elzárva legyenek, hogy a többi munkahelyiség mun­kásai a por vagy hőség által keletkező károk ellen védve legyenek; a bronzi­rozást is lehetőleg ilyen elkülönített helyiségben, lehetőleg jól záró gépek­kel kell elvégezni. A padlónak erősnek és résmentesnek kell lennie. A padlót legalább kétszer egy évben kell porlekötő, kifogástalan anyaggal beereszteni, vagy ha könnyen mosható a padló, azt gyakran kell felmosni. Jó, résmentes deszkapadló is elfogadható bizonyos kevésbbé veszélyes

Next

/
Thumbnails
Contents