Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 19. szám - XIII. nemzetközi alkoholizmus elleni kongresszus (Hága, 1911. szept. 11-16-ig)

Munkásügyi Szemle 611 Socialhygienikus múzeum Budapesten. A főváros utolsó közgyűlésén tárgyalták Gelléti Mórnak indítványát, mely szerint a főváros létesítsen szocialhygienikus múzeumot és ehhez az anyagot lehetőleg úgy szerezze be, hogy megvásárolja a drezdai hygienikus kiállítás »Der Mensch« című pavillonját, vagy legalább annak mintájára rendezze be. Nincsen ember, ki Magyarország közegészségügyével foglalkozva, ezen eszme felvetését örömmel ne üdvözölné. Ami azonban a kivitelt illeti, megjegyezzük, hogy ennek az alapja a budapesti »Társadalmi Múzeumban* már le van fektetve és csupán kiegészítésre vár. Talán nem felelne meg^ teljesen az ügy érdekeinek, ha a társadalmi múzeummal szemben, mely hosszú évi tengődés után már leküzdte a gyermek-betegségeket és most erősen izmosodni kezd, úgyszólván egy konkurrens múzeum létesíttetnék, amint azt egyes oldalról hangoztatják. Gellérí maga is az eszmét a Társadalmi Múzeum belevonásával tartja megoldandónak. A Társadalmi Múzeum gyűjteményei közül a balesetes védőkészülékek gyűjteménye és a tuberkulózis-szoba kiállják a versenyt a külföld bármely múzeumaival; a néhai dr. Chyzer által beszerzett fazekasipar betegségeire vonatkozó gyűjtemény pedig minden európai szakember előtt ismeretes. A munkásjóléti, a gyermek- és csecsemővédelmi, valamint az alkoholizmus leküzdésére és az általános iparhygienének szolgáló gyűjtemények is szépen fejlődnek és szaporodnak. A Társadalmi Múzeumnak egyedüli hibája az, hogy helyiségei múzeális céloknak abszolúte nem felelnek meg — a Mária-Valériautca egyik bérházának második emeletén és ugyan-e háznak egy földszinti üzlethelyiségében vannak elhelyezve — és ezért a nem szakember látogató előtt nem teszik azt a benyomást, amelyet tartalmuknál fogva megérdemelnének. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ha a Társadalmi Múzeum jelenlegi gyűjteményét például egy a berlini »Museum für ArbeiterwohlfahrU mintájára berendezett épületben helyeznék el, ezzel a hasonló céloknak szolgáló intézménnyel minden tekintetben bátran felvehetné a versenyt, sőt a hygiene népszerűsítését illetőleg azt túlhaladná. Amint tudjuk, a Társadalmi Múzeum már hónapokkal ezelőtt felterjesztést tett a magyar kereskedelmi kormánynak, hogy a drezdai kiállításon levő és a hygiene népszerűsítésére alkalmas anyagot a múzeum számára beszerezhesse. Nemcsak a »Der Mensch« pavillonban levő anyagot, melynek óriási és sok tekintetben megbecsülhetlen kiállítási tárgyai közül azonban magának a pavillonnak szervezője és berendezője véleménye szerint is igen sok a fölösleges, sőt némi tekintetben értelemzavaró anyag is, hanem a kiállítás tudományos részének, különösen az iparegészségügyre vonatkozó tárgyait, valamint elsősorban a fajbiológia és fajhygienenek szánt osztálynak kiváló fontosságú gyűjteményét. Úgy értesülünk, hogy a kereskedelmi kormány a múzeum ezen jogos kívánsága elől nem zárkózott el, minek folytán a beszerzések már a legközelebbi napokban fognak eszközöltetni és így nagyobb nehézségek nélkül már a legrövidebb időben megvalósul Gelléri szép, közegészségügyi tekintetben oly fontos indítványának lényege. Természetesen ez szükségszerűen maga után fogja vonni a Társadalmi Múzeum kitelepítését és más, közvetlenül múzeális célokra berendezett és a nagy közönségnek, különösen a munkásságnak, könnyebben hozzáférhető épületben való elhelyezését. Ezen pontnál azután a főváros közreműködésére és jóindulatára okvetlenül szükség van. Nemzetközi hygieniai és demográfiai kongresszus. Az 1913. év szeptember havában Washingtonban megtartandó hygieniai és demográfiai kongresszus magyarországi bizottsága folyó hó 2-án tartotta alakuló gyűlését dr. báró Müller Kálmán főrendiházi tag elnöklete alatt. A gyűlésen a hygienikus szakosztály elnökévé dr. Liebermann Leó egyetemi tanárt, a demografikus szakosztály elnökévé dr. Vargha miniszteri tanácsost az országos statisztikai hivatal igazgatóját választották meg. A bizottság titkárai lettek: dr. Fenyvessy egyetemi magántanár, ifj. dr. Liebermann Leó, dr. Pikler és dr. Bud urak. A közegészség ápolására alakult német egyesület szeptember közepén Drezdában tartotta meg ez évi gyűlését, melyen első sorban Rehorst az 1910. évi városépítési kiállítás közegészségügyi eredményeiről tartott beszámolót. A jelenlegi építkezési tervek és háztípusok jellemzése után azt a követelést támasztja, hogy városépítésnél ne csak arra törekedjenek, hogy a várost erdők és mezők szegélyezzék, hanem hogy ezek egy részét a város területéig is használják fel; ezenfelül nagy játszóterek létesítését kívánja. A második előadó, dr. Lentz (Berlin) a fertőző betegségek leküzdéséről referált. A fertőző betegségek terjedése elleni küzdelemben a legfontosabb mozzanatnak tartja a