Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 18. szám - A gyermekek járadéka

A'iunkásügyi Szemle Városoknak tejjel való ellátása. E fontos és ránk nézve is felette aktuális kérdésről igen értékes értekezést írt dr. Arnold (Conrads Jahrbücher 41. köt.), melyben végül a következőket közli: A városi lakosság növekedése maga után vonja a tejjel való ellátás számtalan nehézségét. Mindenek előtt a növekedő tejszükséglet kielégítésére mindig nagyobb termelőterületre van szükség. Kereslet és kinálat tekintetében igen nagyok a hullámzások, mert egyrészt a tejtermelés a legkülönbözőbb tényezők befolyása alatt folyton változik, másrészt az egyes évszakok szerint a lakosság ugyanazon területen különbözőképen van elosztva. A tej, míg a termelőtől a fogyasztóhoz jut, többnyire hosszú utat kénytelen megtenni, rendszerint vasúton, minek folytán az érintkezés fogyasztó és^ termelő között elvész és közvetítőre van szükség. Ennek gazdasági következménye a tej és tejtermékek nagyfokú áremelése, egészségügyi következménye pedig a tej könnyebb megfertőzése piszok és baktériumok által. Ennélfogva a tejjel való ellátás reformja elodázhaílan szükséglet. A hygienikusok joggal azt kívánják, hogy a lakosság egészségügyileg kifogástalan tejet mérsékelt árakon kapjon; a termelők pedig, a folyton növekvő termelési költségeknek megfelelően, mindig magasabb árt követelnek. Eme két ellentétes érdeket csakis a tejjel való ellátás tervszerű rendezésével és szervezésével lehet elérni, mint azt több külföldi város példája mutatja, melyekről értekezésében bővebben beszámolt. Eme szervezkedés közegei lehetnek magánvállalkozók, termelők vagy fogyasztók egyesülései, végül közhasznú társaságok vagy maguk a városok. A siker első sorban attól függ, hogy egyrészt a hygiene követelményei teljesíttessenek és másrészt, hogy célszerűen berendezett melléküzemek létesítése által a kereslet és kinálat közötti hullámzás kiegyenlítése sikerüljön. E két követelményt csak nagyforgalmú vállalat képes teljesíteni. Teljesen mellékes, vájjon az üzem a tejfogyasztás, vagy tejtermelés területén indíttatik meg, csak az utóbbi esetben gondoskodni kell arról, hogy a tej a vidéki üzemhely elhagyása után piszokkal vagy baktériumokkal meg ne fertőztessék. Ha a tejjel való ellátás tervszerű szervezése után itt-ott jelentkezik is az igyekezet a tejárak emelésére, akkor szem előtt kell tartanunk azt, hogy a szervezés által okvetlenül létrejött jobb tejminőség ezen áremelésnek teljes ellenértékát képezi, úgy hogy a fogyasztó számára, ha a tej tápértékét és tisztaságát vesszük zsinórmértékül, az áremelés tulajdonképen látszólagos. A hivatás, mint az idegesség okozója. Az idegességre nem diszponálja az embert minden hivatás, a szellemi munkával járó ezt sokkal inkább előidézi, mint a testi munka. Különösen gyakran találunk idegességet azon hivatásoknál, melyek nagy felelősséggel vannak egybekötve. Ezenkívül nagy szerepet játszik a mérgelődés, azaz oly hivatás, mely számos apró, de ki nem kerülhető kellemetlenséggel jár és melyek különösen akkor lépnek fel, mikor az illetőnek nagy személyzettel van dolga, mely vagy alatta, vagy felette áll és ahol az egyes egyének sajátosságába bele kell találnia magát. Főkép azonban az illető hivatással való elégedetlenség előidézője az idegességnek. Vannak hivatások, melyek idegessé tesznek azért, mert az illetőnek a vele járó munka nem rokonszenves és másrészt vannak oly hivatások is, melyek azért idéznek elő idegbajokat, mert az illető nem birja — testileg és szellemileg — a vele járó munkát. És végül vannak hivatások, melyek rendes körülmények között is annyira igénybe veszik közvetlenül az idegrendszert, hogy azt az illető sokáig ki nem birja, tehát oly hivatások, melyek közvetlenül megbontják az idegélet egyensúlyát. A hivatás okozta idegesség eme formái annál könnyebben fejlődnek, minél kisebb a testnek az ellentállóképessége az illető hivatás ártalmaival szemben és minél hatalmasabbak ama külső körülmények, melyek az ellentállóképesség letörésére alkalmasak, mint például anyagi gondok, helytelen táplálkozás, élvezeti mérgek stb. A hivatás okozta idegesség jelenségei az agykimerüles tüneteiben nyilvánulnak. Ilyenek a könnyen beálló szellemi kifáradás, az emlékezőtehetség gyengülése, az összpontosító képesség hiánya, labilis kedélyhangulat, ingerlékenység, álmatlanság stb. Az idegbetegségek szaporodása Németországban. Binswanger, a hires jénai elmeorvos »L)ber psychopathische Konstitution und Erziehung« című értekezésében azt a kérdést veti fel, vájjon Németországban az ideg- és elmebajok szaporodtak-e és a következőket mondja: Az általánosan elterjedt nézet, hogy az elmebajok az utolsó évtizedekben ijesztő módon elszaporodtak, tévedésen alapszik. Ellenben meg kell állapítani, hogy az úgynevezett ideges megbetegedések száma a társadalom minden rétegében határozottan emelkedett. Csakhogy hiány-