Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 18. szám - Galenos értekezése a betegségek szimulálásáról

564 munkásoknak a szóban levő szakasz alapján a tulajdonos ellen támasztott követeléseit kifejezetten az említett kiváltságokkal felruházott munkabérköveteléseknek minősítse. Mihelyt pedig bizonyára a dolog természetében gyökerező ez a kívánalom teljesül, szembetűnővé válik annak a kívánalomnak fontossága is, hogy a vétkes tulajdonosnak szavatossága a munkabértartozásért ne az 1077., hanem első sorban a kifejtettek szerint kiegészítendő 1691. §-ra alapíttassék. Hogy végül az 1691. §-on kivül helyes volna az építőipari munkásoknak jelzálogjogát az épületre, legalább is az építési követelések biztosításáról szóló német törvény fentebb ismertetett 19. §-a szellemében még az esetre is megállapítani, ha a munkások nem magával az építtetővel, hanem az építéssel megbízott vállalkozóval állnak szolgálati viszonyban, magától értetődik. P. T. T.-ünk azonban a munkásoknak ezt a jogát egyelőre még az esetben sem ismeri el, ha azok közvetlenül az építtetőnek munkásai, amennyiben a vállalkozási szerződésről szóló fejezetének 1644. §-banx) csakis a vállalkozónak engedi meg és ennek is csak akkor, ha a megrendelő maga az »építőtelek« tulajdonosa, hogy a szerződésből eredő követeléseinek biztosítására a telken jelzálogjogot követelhessen. Sorrendi kedvezmény megállapítása nélkül elégtelen az e rendelkezésben rejlő biztosítás még a vállalkozó szempontjából is — a munkások jelzálogi biztosításáról azonban még ennyire sem, azaz egyáltalán nem gondoskodik a P. T. T. Megérthető az előadottakból, hogy a kérdés, melyet e pontban tárgyaltunk, többszörösen összetett: elemeire kell tehát azt bontanunk, hogy logikus és igazságos megoldásra jussunk. Nem elég elismernünk a munkásnak a megszolgált bérre való igényét és elnéznünk másfelől azt, hogy akik a szolgálatnak hasznát látják, a jogi formák felhasználásával ez igények elől mégis kitérjenek. Szolgáljanak a jogi formaságok paizsul a jognak, de ne szolgálhassanak egyúttal fedezetül a jogtalanságnak. Meg kell tehát állapítani a munkaadó szavatosságát a munkáscsoport képviselőjeért, ha ezt ő maga jelöli ki annak; alkalmazottjáért, ha ezt nyíltan vagy hallgatólag feljogosítja a részére teljesítendő munkához munkások szegődtetésére, akár az ő, akár saját nevében köti meg az alkalmazott a munkaadó gazdasági érdekét szolgáló munkaszerződéseket; végül pedig mindenkinek szavatosságát, aki azzal a tudattal fordít saját hasznára munkát, hogy ennek díját a munkás nem kapta meg. A jogérzet máris keresi a módozatokat, melyekkel e nagy és fontos cél elérhető, — reméljük, hogy sikerül is majd e törekvésnek eltüntetni jogrendszerünknek ama hézagait, melyeket ma a tisztességes munka mindmegannyi csapdájaként használ ki az önző rosszhiszeműség. Galenos értekezése a betegségek szimulálásáról/* Irta: dr. Győry Tibor, egyetemi magántanár. A kutatás methodikája finomabb lett; ismereteink tárháza rendkívüli módon megbővült; de az emberi agyvelő teljesen úgy működik, amint működött kétezer év előtt; a gondolkodásnak úgy fenkölt, mint fondorlatos szubtilitásai abban az időben ép úgy megcsillámlanak, mint ma. Talán ») E szakasz így hangzik : «Aki épületnek vagy épület egyes részeinek előállítására vállalkozott, a megrendelőtől, ha ez az építőtelek tulajdonosa, követelheti, hogy e telken a szerződésből eredő követelésének biztosítására jelzálogjogot engedjen neki. Amíg e mű be nincs fejezve, e zálogjogi biztosítást a neki járó ellenértéknek csak arra a részére nézve követelheti, amely a már teljesített munkára aránylag esik.< !) Claudios Galenos szül. 130-ban Kr. u. Pergamosban, meghalt 201-ben. Tudományos működésének súlypontja az akkor már elgörögösödött Rómában való tartózkodására esik. (Marc Aurél meghívását tábori orvosnak nem fogadta el; ezen múlt, hogy hazai földünkön nem láthattuk vendégünknek.)