Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 16. szám - Szakszervezeti kongresszus

Munkásügyi Szemle 521 JOGGYAKORLAT BETEGSEGÉLYEZÉS. Pénztár helyett kifizetett kórházi ápolási költség visszatérítése. Választott bíróság vagy rendes bíróság illetékessége. I. A b—i munkásbiztosítási választott bíróság 1908. P. (bet.) 5/9. sz. ítélete, ítélet. A választott bíróság P. F. igényének helyt ad. Indokolás. Igénylő leánya a kerületi munkásbiztosító pénztár jogelődjének betegség esetére biztosított tagja volt akkor, midőn 1902. évi szeptember havában heveny izületi csúzban megbetegedett. A kerületi pénztár képviselője elismeri, hogy igénylő leánya dr. Ébner pénztári orvos által kezeltetett és 16 napra napi 74 fillér táppénzben részesült, mielőtt a Rókus-kórházba ment be magát ápoltatni. Ugyanis a dunabalparti közkórházak számlájával igazolva van, hogy P. A. 1902. évi szeptember 19-től december 10-ig 83 napon át a Rókuskórházban heveny izületi csúz miatt ápoltatott és az ezért kivetett, 214 korona 14 fillér ápolási díjat a beteg édesatyja, igénylő fizette meg. Igénylő ezen összeg megtérítése iránt támasztott igényt azon az alapon, hogy a kórházi ápolás szükséges volt és annak költségét a betegsegélyző pénztár tartozik viselni. A választott bíróság megállapította, hogy az igénylő leányának kórházi ápoltatása elkerülhetetlenül szükséges volt. Abból pedig, hogy a kórházba menetele a tagsági könyvecskébe be van vezetve, hogy továbbá a betegpénztári orvosi gyógykezelés után közvetlenül ment be a kórházba, a bíróság megállapíthatónak tartja, hogy a kórházba bemenetel a pénztár orvosának tudtával, beleegyezésével, sőt rendelkezésére történt. Téves a pénztárnak az 1898 : XXI. t.-c. 4. §-ára való hivatkozás is, mert ennek a §-nak intézkedése nem a pénztár és tag közötti jogviszonyt, hanem a kórháznak a pénztárak elleni megtérítési igényét szabályozza, de a felhitt törvény rendelkezése különben is azt mondja, hogy a betegsegélyző pénztárt a kórházi ápolás költsége 20 hét tartamáig terheli, ha a pénztár a kórházi ápoláshoz beleegyezését adta. Már pedig a fentebb méltatott bizonyítékok alapján a választott bíróság jelen esetben a pénztár beleegyezésének megtörténtét tényként megállapította. A m. kir. állami munkásbiztosító hivatal 1909. szeptember 23-án kelt 1909—104/2 sz. ítélete. Végzés. A hivatal az első fokú biróság ítéletét az Elj. Rend. 344. §-ának 1. pontja alapján feloldja. Indokolás. Nyilvánvaló, hogy a peres követelés nem az 1907. évi XIX. t.-c. hanem az 1891. évi XIV. t.-c.-ből folyó igényjogosultság feltételétől függ. Szembeötlő továbbá, hogy igénylő a saját maga részére azon saját ténye alapján támasztott a peres összeg megtérítésére igényt, hogy a kérdéses kórházi költséget, melyet szerinte az előbb létezett budapesti általános munkásbetegsegélyző pénztár, tartozott volna viselni, ő a magáéból fedezte. Ha ezzel a tényállással összevetjük az 1907. évi XIX. t.-c.-nek a választott bíróságok hatáskörét megállapító 158. §-át, kiderül, hogy e per eldöntésere nem a munkásbiztosítási választott biróság bir hatáskörrel. Az idézett §. rendelkezése szerint ugyanis: >az e törvény alapján betegség és baleset esetére biztosított személyek vagy igényjogosult hozzátartozóik és az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár között betegségi segélyekből és baleseti kártalanításból folyó vitás ügyek eldöntése«, tartozik a választott bíróságok hatáskörébe. Ez az idézeti szöveg, — mely, mint minden kivételes hatóságot megállapító törvényes rendelkezés szorosan magyarázandó, — már e tekintetben is ébreszt ez ügyben aggályt, vájjon a régi munkásbetegsegélyezési törvény alapján támasztott segélyezési igény felett dönthet-e a jelenlegi törvény által megalkotott munkásbiztosítási választott biróság? De ha erre az aggályra nem is helyezne a hivatal döntő súlyt, annak észlelete előtt ki nem térhet, hogy jelen pörben nem a betegségi segély nyújtása, hanem — noha a betegségi segély jogától feltételezett, de — több jogügylet közvetítésével előállott és magától a segélyezéstől lényegében különböző követelésnek elbírálása a feladat. P. A. ugyanis megkapta a betegségi segélyt. A pénztár a kórházi költséghez