Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 16. szám - Szakszervezeti kongresszus

Munkásügyi Szemle 519 munkások egyesülési jogát minden törvényes alap híjján elkobozza, azáltal, hogy a gazdasági érdekeik védelmére alakítandó szakegyesületek alapszabályait nem hagyja jóvá. Angol munkások sztrájkja. Egy pillanatra megdöbbent az emberiség. Az angol szállító- s közlekedési munkások sztrájkba léptek. Alighogy megkezdő dött e mozgalom, máris éhínség fenyegette Londont, sőt egész Angolországot. Az egész világ feszült érdeklődéssel figyelte az eseményeket s megkönnyebbülten lélekzett fel, mikor híre jött a békekötésnek. A munkások célt értek. Nemcsak kívánságaik teljesültek, de megmutatták, mily óriási erő és hatalom kifejtésére képesek. A mozgalom hatása azonban még mindig tart s bizonyára felébreszti az uralkodó osztályokban azt a meggyőződést, hogy a munkással törődni kell, s meg kell adni neki mindazt, ami munkája s a társadalomnak teljesített szolgálatai fejében megilleti. A németországi munkástitkárságok statisztikája. Az 1910. év végén 114 munkástitkárság működött a német birodalomban, melyek közül 112 szolgáltatott adatokat. Ezek közül 56 a helyi szakszervezeti bizottság, 42 pedig egy külön bizottság igazgatása alatt állott, 11-et a bányamunkások szövetsége, egyet a bányamunkások szövetsége a helyi szakszervezeti bizottsággal együtt, egyet a szakszervezetek központi bizottsága tartott fenn, egy pedig — a kormány, a város, valamint munkások és munkaadók képviselőiből álló - kuratórium igazgatása alatt működött. A titkárságok 545.451 egyénnek szolgáltak jogi tanácscsal. Összesen 610.897 esetben szolgáltak tanácscsai, felvilágosítással s pedig 35.379 esetben írásbeli úton. A titkárságok által készült írásbeli beadványok száma 141.083. Ezek közül 48.929-et munkásbiztosítási, 13.626-ot pedig a munka- és szolgálativiszonyra vonatkozó ügyekben készült. Afelek személyes képviseletét 94titkárság 5.830 esetben vállalta. Az esetek túlnyomó száma (4.797) a munkásbiztosítási választott bíróságoknál való képviseletre esik. Ezekbe nincs azonban beleszámítva a központi munkástitkárság által, a birodalmi munkásbiztosítási hivatalnál történt képviseltetések száma. 840 esetben ipari, kereskedelmi és bányabiróságoknál képviselték a feleket, a többi esetekben pedig alsófokú bíróságoknál, közigazgatási hatóságok és bíróságoknál. A pénztári forgalomról 100 titkárság közölt adatokat. Ezeknek összes bevétele 521.176 M, összes kiadása 462.148 M volt. A titkárságokon kívül még 203 tanácsadó iroda is működött. Ezek közül 186-ról vannak adatok, melyek összesen 46.346 esetben szolgáltak tanácscsal a hozzájuk fordulóknak. Munkaadó-szövetségek a német birodalomban. A császári statisztikai hivatal a folyó év elején felvételt készített a munkaadó-szövetségekről. E szerint 93 birodalmi, 474 országos vagy kerületi és 2.361 helyi, összesen 2.928 munkaadó-szervezetet irtak össze. Ezek közül 1.929 közölte a tagok és 1.351 az azoknál alkalmazott munkások számát. Az 1.929 szervezet taglétszáma 127.424, az adatokat szolgáltató szervezetek tagjainál 4,027.440 munkás volt alkalmazásban. A birodalmi szövetségek közül a Vérein deutscher Arbeitgeberverbánde (Német munkaadó-szövetségek egyesülete) 50.000 tagot számlált 1.600.000 munkással, a Haupstelle deutscher Arbeitgeberverbánde (Német munkaadó-szövetségek központja) pedig 6.656 tagot, 1,051.002 munkással. A központokhoz nem csatlakozott szövetségek közül jelentősebbek a fémiparosok szövetsége 2.022 taggal, 488.873 alkalmazott munkással s a íextiliparosok szövetsége 1.800 taggal s 312.000 munkással. A francia kormány törvényjavaslata az erőszakos rongálás {sabotage) ellen. A francia kormány igen szigorú javaslatot tervez a sabotage ellen, mely nemcsak a tényleges munkarongálást, hanem az Írásban, vagy szóban való felbujtást s a titkos vagy kerülő utakoni munkarongálást célzó cselekményeket is sújtja. A javaslat szövege: Egy hónaptól két évig terjedő börtönnel s 50-től 1.000 frankig terjedő birsággal büntetendő, ki szándékosan megrongál, vagy elpusztít szerszámokat, berendezéseket, vagy anyagot valamely közmunka, az ipar vagy kereskedelem működésének meggátlására. Ha az illető ezen üzem munkása vagy alkalmazottja, a büntetés 2 évtől 5 évig terjedő börtön és 200-tól 2.000 frankig terjedő bírság. A kísérlet és felbujtás is büntetendők, még az esetben is, ha nem járnak eredménnyel.