Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Munkások táplálkozása

38 Munkásügyi Szemle Erre való tekintettel az érvényre jutott fölfogás szerint az oly baleset, mely az iparüzemi alkalmazottat az üzem helyén alkalmaztatása idejében éri, akkor is üzemi balesetnek minősítendő, ha az alkalmazott történetesen pajkosságból, vagy más az üzemi munkában érvényesülni nem hivatott, sőt azt hátráltató oly mozdulatot tesz, mely semmiképen nem tekinthető az üzemi munka alkatrészének. De különben, minthogy a törvény 9. §-a értelmében a törvény értelmében biztosított alkalmazott oly szolgálatban közben ért baleset esetére is biztosítottnak tekintetik, melyet a munkaadó vagy megbízottja rendeletéből .... végez, Cz. K. nem pusztán az üzemi, hanem minden oly baleset következtében beállott munkaképességcsökkenésért jogosan igényelhet baleseti kártalanítást, mely őt munkaadója vagy ennek megbízottja: a főmolnár által részére kiadott házi munka közben érte. A munkaadó vagy megbizottja rendeletéből végzett szolgálat fogalmának körébe ugyanis az ily rendeletből végzett házi vagy bármily egyéb, nem üzemi munka is tartozik. A törvény megalkotásának története is kétségtelenül erre a megoldásra vezet. A törvényjavaslat 9-ik §-a s a törvényjavaslat indokolása ugyanis (Országgyűlési Irományok 1906-ik év 186. szám 82. lap) a munkaadó vagy megbizottja rendeletéből végzett házi vagy egyéb szolgálat* közben történt balesetet kifejezetten Olybá minősítette, amelyért baleseti kártalanítás jár. A képviselőház pénzügyi bizottsága a javaslat eredeti szövegéből azért törülte a »házi vagy egyéb* megjelölést, mert úgy találta, hogy a jelenlegi törvényszövegnek megfelelő szövegezésben oly fogalommeghatározás foglaltatik, mely a munkaadó rendeletéből végzett minden szolgálatra ráillik. S ezen előzmények után a törvényhozás mindkét háza a jelzett módon történt változtatással fölszólalás nélkül, tehát nyilvánvalóan a célzott és a törvény szövegének tényleg meg is felelő értelemben fogadta el. Ezeknél fogva állapította meg a felső bíróság az Elj. rendelet 111. §-ának figyelemben tartása mellett azt, hogy Cz. K.-nak baleseti kártalanításra támasztott igénye jogos. II. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal 1910 november 10-iki 1910. . 41/5. sz. ítélete. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal a felebbezésnek helyt ad, az I. fokú bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosítási pénztárt, hogy özv. B. J. igénylőnek baleseti kártalanításul özvegyi járadék címén pontosan fizessen. Megokolás. Az I. fokú bíróság ítéletében a nyomozás adataiból megállapíthatólag helyesen előadott tényállás szerint B. ]. a budapesti Lujza-gőzmalomban alkalmazott 41 éves munkás, 1907. évi november hó 4-én munka közben, midőn a malom V. emeletén a koptató helyiségben egy síkszita fölött elhelyezett járó-deszkázatra akart feljutni, hogy onnan a fölötte húzódó közlőművet (transmissió) megolajozza, hirtelen lezuhant. Leesésének szemtanuja nem volt, de a zuhanás hallatára a közelből oda sietett munkások B. J.-t a földön hanyattfekve már holtan találták. A hulla orvosrendőri boncolásakor külsérelmi nyomok rajta találhatók nem voltak. A rendőrorvosok kórisméül közepes fokú általános idült ütőérbelhártyalobot állapítottak meg. Véleményük szerint ennek a bajnak következményei okozták természetes szívhűdési úton a halált. A kerületi pénztár főorvosa a boncjegyzőkönyv adatai alapján hozzájárult a rendőrorvosok véleményéhez. Az országos pénztár az elhalt özvegyét, ki férje után járó baleseti kártalanítása iránt igényt emelt, 12.516/908. sz. határozatával az 1907. évi XIX. t.-c 69. §-ára való hivatkozás mellett igényével elutasította. E határozatot az igénylő azon az alapon, hogy elhalt férjét üzemi baleset érte, megfölebbezte. Az első bíróság saját orvosszakértőjének ugyancsak a boncjegyzőkönyvre alapított véleményét, mely szerint B. J. halála természetes úton szívhűdés következtében állt be, magáévá tette és úgy találta, hogy B. ]. esetében üzemi balesetre következtetni nem lehet, mert a véletlen megcsúszás és leesés, ha szervezete egészséges lett volna, halálát nem okozhatta volna. A leesés, még ha nem előbb, hanem e közben érte volna is a szívhűdés, ennek a bekövetkezésre már