Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Munkások táplálkozása

Munkásügyi Szemle 31 miáltal a salak finom porrá hull széjjel, mely még hatásosabb trágya-anyag, mint az őrölt salak lisztje. Mathesuss eljárását csak a gyakorlatba kellett volna bevinni és megszűnt volna a legkegyetlenebb ipari betegségek egyike. Erre egy salakmalom a >Ruhrort« vállalkozott is az új eljárás gyakorlati keresztülvitelére. A dolog hirtelen mégis elaludt. Az összes malmokat kartell vette meg, melynek érdeke, hogy a régi malmok ne értéktelenedjenek el az új berendezés szükségessé tétele által. A londoni County Council, a városi tanács közszállítási bizottsága, kihirdette, hogy a jövőben csak ólommentes árút kiván használatba venni. Ha legközelebb agyag- vagy mázas árú beszerzésére kerülne a sor, a város csak oly ajánlatokat fog elfogadni, amelyben ólommentes mázzal bevont árút ajánlanak. A bizottság e tekintetben követi az állami közmunkaügyi hivatal állandó gyakorlatát és végrehajtja a tartományi bizottság egy ily irányú felhívását. A tanoncoktatás Franciaországban is súlyos válságon megy át. A kereskedelmi és iparkamara is foglalkozott ezekkel a károkkal, melyek a francia iparra háromolhatnak abból, hogy a tanoncok nevelése és oktatása mindig hiányosabbá válik. Elfogadtak egy tervezetet, mely alapját képezze majd a tanoncoktatás törvényes reformjának. Kívánják, hogy az elemi iskolai oktatás egy évvel hosszabbíttassék meg és az évben a kézi ügyesség fejlesztésére is történjék kísérlet. Az ipari szakoktatást szaktanfolyamokban kell rendszeresíteni. A szaktanfolyamokat nappal a munkaidőn belül kell megtartani. Este csak kivételesen, bizonyos speciális ismeretekre vonatkozó előadások tarthatók. A munkaadó nem felelős a tervezet szerint azért, hogy elmegy-e a tanonc az előadásra vagy sem. Csak megakadályozni nem szabad a tanoncot abban, hogy elmenjen az iskolába. A gyakorlatban ez a megoldás nem látszik nagyon célravezetőnek. Kényszer nélkül nem igen küldi a mester a tanoncot az iskolába. A legtöbb tanonc pedig, ha nem küldik, nem megy. SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY. /Munkások táplálkozása.1) Irta : dr. Dienes Lajos, egyetemi tanársegéd. Az Insíitut Solvay most adta közre a belga ipari munkások táplálkozására vonatkozó kutatásait. Az adatok 1.065 munkásra vonatkoznak; ez a legnagyobb és legteljesebb felvétel, mely részletesen tájékoztat, hacsak egy országban is, az ipari munkások táplálkozási viszonyairól s a táplálkozásnak a munka élettani tényezőivel, valamint a szociális tényezőkkel való összefüggéséről. A kutatás inkább adatokat szolgáltat s inkább felhívja az egyes dolgokra a figyelmet, mintsem eldöntené a legfontosabb kérdéseket, de a tárgy érdekessége megkívánja, hogy a megoldás felé közeledő legelső lépéseket is figyelemmel fogadjuk. Hogy az ankét eredményeit megítélhessük, röviden össze kell foglalnunk, hogy mily adatok alapján kell a táplálkozást megítélni; ki kell jelölni, hogy melyek valamely táplálkozásnak azok a vonásai, amelyek alapján azt megfelelőnek vagy rossznak tartjuk. Első sorban tekintetbe veendő a táplálék mennyisége és pedig a szerint, hogy szolgáltatja-e a szervezetnek azt az energiamennyiséget, amelyre szüksége van vagy nem. A különböző táplálékok végeredményükben mind fehérjéből, zsírból és szénhydrátokból állanak. Ezek mind erőforrásul szolgálnak a szervezetnek és abban az arányban, amelyben az energiaszolgáltatásuk áll, helyettesíthetik egymást a táplálékokban. Látjuk ebből, hogy ugyanazt az energiaszükségletet a legkülönbözőbb minőségű és mennyiségű tápszerekkel pótolhatjuk. Igen különböző táplálkozás megfelelő, ha a felvett táplálék pótolja az elhasznált energiát. Jellemző a munka hatása az energiaszükségletre. Közepes erősségű testi munka mellett a nyugalmi érték másfélszeresére, erős munkánál annak ') A Slosse és E. Waxweiler : Enquéte sur le régime alimentaire de 1065 ouvriers belges. — Travaux de l'institut de Sociologie Solvay.