Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 13. szám - Egészségügyi szabályok a dolgozó osztályok számára

Munkásügyi Szemle mielőtt ki nem mostuk volna őket, ne együnk és igyunk olyan edényekből, amelyekből mások ettek vagy ittak. Alkohol és alkoholtartalmú italoknak munkaközben való fogyasztása sietteti és növeli a kifáradási; az üzemmel járó veszélyeket, mert fokozza a vigyázatlanságot, a betegségek csiráinak a testbejutását megkönnyíti és a test ellentálló képességét csökkenti. A szomjúságot legjobban a friss viz, a gyümölcsnedvek, a gyümölcsök és a tej oltják. Ruházatunknak és tartásunknak olyannak kell lennie, hogy a mell és az alsótest szabad legyen, hogy a légzés és a vérkeringés ne legyen gátolva. Ezért el kell vetni a szoros öveket, a gallérokat és hasonló ruhadarabokat, és ezért ártalmas, mert akadályozza a vérkeringést, a hajlott, erőszakolt testtartás a munkánál. Dr. Róthnak munkája, mint ezen rövid szemelvényből is kiviláglik, a munkásság számára igen fontos és értékes rendszabályokat tartalmaz és nagyon helyén való volna ezeknek az épp oly egyszerű, mint mélyreható hygienikus ismereteknek minél tágabb körökben való terjesztése. Ha az említett rendszabályok egész terjedelmükben nem is valósíthatók meg azonnal, az ebbeli ismereteknek terjesztése mindenesetre maga után vonja azt, hogy a munkásság az ebbeli rendszabályok megvalósításáért küzdeni fog. És a tapasztalat mutatja, hogy ha a munkásság valamiért küzd, akkor előbb-utóbb ki is küzdi magának. Füst és korom a német nagyvárosokban. Dr. Ascher königsbergi körorvos, aki az e tárgyban rég idő óta folytatott kutatásai révén ismert szaktekintély, 1910-ben teljesen egyforma eljárással (500 liter levegő fehér papirfiltrálón lett átszűrve és a füst- és koromtartalom a papir bepiszkolódásából, egy 1—6 fokra beosztott táblázat segítségével lett meghatározva) több német nagyvárosban megvizsgáltatta a levegő, füst és korom tartalmát, főképen július és december hónapokban. A vizsgálatok eredményei a következők (a zárjelben foglalt számok júliust jelentik): Tübingen 0'5 (0 06), Meran 1*7 (—), Berlin 176 (r4), Königsberg 1*58 (0-18), Hamburg 2*12 (r48), Frankfurt a. M. 2"22 (1'28), Köln 2-42(2'29), Leípzig 2*69 (10), Danzig 2'9 (V26), Dresden 2'93 (1*02), Chemnitz 3'6 (2-31), Beuthen 4'97 (3-57) °/o. A bajorországi vidéki lakosság hiányos táplálkozását konstatálja a bajor egészségügyi hivatal az ország különböző részeiből beérkezett jelentések alapján. A táplálkozás rosszabbodik, mert a tej értékesítése olyan intenzív, hogy a 30 millió liter produkció mellett maguk a producensek alig használják saját háztartásukban. A neumarkti községi orvos jelentése szerint a lefölözetlen tejnek a fogyasztásból való majdnem teljes kiszorítása az enélkül is gyenge gyermekek rosszul tápláltságát idézi elő és mivel a gyermekeket még nehéz munkára is használják, egyre több a hátgerincelgörbülés, még a kyphosis (elpuposodás) és a skoliosis (a gerincoszlop oldalt való elgörbülése) súlyosabb formái is. A weissenburgi orvos az intenzív tejgazdaság előidézte hátrányok közül szintén felemlíti, hogy a tésztaneműek lassanként kiszorulnak a táplálkozás rendjéből és hogy a napközi étkezéseknél a szokásos tejleves helyét az alkohol foglalja el. Ugyancsak a tejes táplálékok kiszorulása következtében beállott rosszultápláltságról tesz jelentést a krumbachi orvos, >minthogy még a legjobb parasztházakban is vaj helyett növényi zsirt használnak, a gyerekeknek pedig vajaskenyér vagy tej helyett cigorialét vagy sört adnak.« A lindaui hivatalos orvos a katonai szolgálatkégesség csökkenését (átlagban 42'Vo-a szolgálatképes az 1902. év 60%-áfa/ szemben), főképen a tejnek a táplálkozásból való kiszorulásának tulajdonítja. A mindelheimi jelentés így szól: »A gőzüzemmel berendezett vaj- és sajtgyárak növekedésével eltűnik a majorosok legutolsó csepp teje is, tekintet nélkül a serdülők, a csecsemők szükségletére, akik számára azután a lefölözött tejet literenként 15 pfennigjével kell visszavásárolni; a csecsemőket ezenkívül lisztpéppel, a többi gyermekeket pedig tej helyett hamis levessel, úgynevezett kávéval és kásával táplálják. A tejhiány rosszabbá teszi a csecsemőtáplálást, elősegíti az angolkót, serdülőknél a csontrendszer kifejlődésének visszamaradását, dősebbeknél a szervezet ellentállóképességének csökkenését. A szájüreg, mint veszélyes infekcióforrás. Professzor Wichinger közli, hogy a nyálcseppeknek beszédközben való szétszóródásával természetesen a fertőző csirák is terjednek. Guttmann, breslaui fogorvos most érdekes kisérle-