Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 12. szám - Egy nagy harc és tanulságai

396 Munkásügyi Szemle tudta a dombra felhuzatni, továbbá, hogy a lovak lábáról közben leesett a patkó, végül, hogy panaszos az így patkolatlan lovakkal L-től egy óra hajtásnyira lévő P.-be hajtatott. Az ipari bíróság azon nézeten van, hogy jelen esetben a kocsis elemi kötelessége lett volna a lovak megpatkoltatásáról, vagy más alkalmas módon arról gondoskodni, hogy a lovak lábai a feltöréstől megóvassanak. Kétségbe sem vont dolog, hogy L-ben van kovács ; minthogy pedig panaszos még csak meg sem kísérelte, hogy a lovakat megpatkoltassa és másnemű intézkedéseket sem tett, nyilvánvaló, hogy e tekintetben mulasztás őt terheli. A mulasztásra vonatkozólag a törvényszék M. H. kovácsmester tanúvallomása alapján beigazoltnak vette, hogy a lovakon patkótörés konstatáltatott, hogy ennélfogva a lovak ujrapatkolása csak a legnagyobb elővigyázattal történhetett, továbbá, hogy jó és tartós megvasalásért felelősséget nem vállalhatott és végül, hogy az ily módon megvasalt lovak csak könnyű munkára használhatók. Ebből következőleg alperes, 1910. október 1.-nek délelőtjén két lóval nem dolgozhatott, hogy ez által mint fuvarost 5 K-nyi kár érte és ezóta is naponta legalább 2 K 80 fül. kárt szenved. Minthogy továbbá mindkét fél bemondása alapján megállapíttatott, hogy panaszos ugyanakkor egy téglafuvart L-ben hagyott és hogy panaszosnak másnap egy másik pár lovat kellett érte küldeni, miáltal a panaszos hibájából további 5 korona kára volt, ennélfogva a per útján követelt 8 korona, az alperes sokkal nagyobb viszontkövetelésével kiegyenlíttetett és a kereset elutasíttatott. Kiskorúak jogképessége szolgálati szerződés kötéséhez. A wieni ipavbiróság 1910. okt. 10-én kelt A. /[/. 1739/10. sz. határozata, ítélet: A panasz elutasíttatik. Indokolás; Panaszlott a munkakönyv ki nem szolgáltatása folytán indított kártérítési pörben a következőket hozta fel védekezéséül: Üzletében évenkint kétszer és pedig január l-től március 31-ig, továbbá május l-től november 30-ig van a munkaidény. Hogy ezen időre a munkaerőt biztosítsa, munkásnőivel (himzőnők) úgy szerződik, hogy a jelzett időszak alatt a munkaviszony nem szüntethető meg ; az év többi részében 14 napi felmondással mindkét részről felbontható a szolgálati szerződés. Panaszossal is hasonló szerződést kötött s az Írásbeli szerződést panaszos aláirta. Mindamellett panaszos szeptember 17-én felmondott. Kérdésére megtudta, hogy a felmondás azért történt, mert versenytársa magasabb bért igért panaszosnak, erre ő 16 koronát igért neki s mikor másnap kijelentette, hogy atyja nem engedi panaszlottnál dolgozni, megígérte ugyanazt a bért, 18 koronát, amit versenytársa igért. Panaszos mindamellett megmaradt felmondási szándékánál. Panaszos elismerte a szerződés aláírását s azt is, hogy panaszlott a felmondást nem fogadta el. Vitatja azonban a szerződés jogérvényességét, mert még kiskorú (21 éves) s atyja nem járult hozzá a szerződés kötéséhez. Atyja megtiltotta, hogy bármit is aláírjon, a szerződést mindamellett azért irta alá, mert panaszlott kijelentette, hogy nála másképp nem kaphat munkát. Szüleinél lakik, ott kap ellátást, keresetét azonban szüleinek adja. A panasz elutasítandó volt a következő okokból. Az ügy elbírálásánál mindenekelőtt azt kellett megállapítani, hogy az a szerződés, melyet panaszos panaszlottal kötött s mely november 30-a előtt a felmondást kizárta, jogérvényesnek volt-e tekinthető. A polgári törvénykönyv 152 a §-a értelmében, az atyai hatalom alatt élő kiskorúak — az apa kifejezett vagy hallgatólagos jóváhagyása nélkül — nem köthetnek jogérvényes szerződést. Ezen szabály alól azonban annyiban van kivételnek helye, hogy az id. törv. 151. §-a értelmében, arról, amit saját szorgalmukkal keresnek, a kiskorúak is szabadon rendelkeznek. Panaszos hatalom alatt áll ugyan, de atyja utasítása folytán kényszerülve van a saját fentartásáról gondoskodni. Minthogy tehát fentartásáról önmaga gondoskodik, olyannak tekintendő, mintha szülei házon kivül tartózkodna. Ahhoz azonban, hogy a fentartásához szükségeseket megkereshesse, szükséges, hogy mindazok a szerződések, melyek a keresetre vonatkoznak — tehát a szolgálati szerződés is — bizonyos határig jogérvénnyel bírjanak. A polgári törvénykönyv 246. §-a értelmében a gyám nincs jogosítva gyámoltját — ki beleegyezése nélkül szolgálati szerződést kötött — fontos okok hiányában ezen szerződéstől visszaszólítani. A gyámság az atyai hatalom analógiájára alakított intézmény. Ha tehát a gyám csak különös fontos okok fenforgása esetén van jogosítva gyámoltja szerződését, mely beleegyezése nélkül köttetett, megszüntetni, úgy ez vonatkozik az atyára is. Ilyen okok nincsenek, ezért továbbá, minthogy panaszos nem is károsodott, úgy találta, hogy nem volt alapos oka a szerződés felbontására s a munkakönyv visszakövetelésére.