Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 12. szám - Egy nagy harc és tanulságai

Munkásügy: Szemle 391 Az angol hatósági és magánegyeztető hivatalok működése 1910-ben. Az 1896-ban törvénybe iktatott »Conciliaíion act< léptette életbe a kereskedelmi minisztérium egyeztető hivatalát. 1896 óta 432,1910-ben 67 esetben avatkozott be a minisztérium munkaharcokba, 26 esetben sztrájkolt összesen 190.000 munkás. A legfontosabb sztrájkok voltak: a bányászsztrájk Northumberlandban és Dél-Walesben, a ceshiri és lancashirei szövőgyári munkások sztrájkjai és a hajóépítő munkások nagy bérmozgalma. Minden esetben sikerült az egyeztető hivatalnak a béke helyreállítása, egyetlen esetet kivéve: a Rhondavölgy bányászainak harcában. Az állami egyeztető hivatal működése tehát oly kezdetleges szervezet mellett is — csak mellékhivatalban látják el — igen eredményes volt, ami tanúság arra, hogy a hatósági egyezkedést minden haladott országban egyeztető hivatalokra kellene bízni. Angolországban nagy számban vannak »magán< egyeztető hivatalok is, melyeket a hatalmas munkaadó- és munkásszervezetek teremtettek meg. 1910-ben 232 ily egyeztető hivatal létezett Angliában. 255 egyes iparágakra terjedt ki, 17 kerületi vagy országos volt, 1900-tól 1909-ig összesen 7.508 (ebből 4.082 a szénbányászatban) esetben tárgyaltak ezek a hivatalok munkaviszályokat. Csak 104 esetben került sztrájkra a sor. Mind a többi esetben meglett az egyezség. Munkanélküliek községi biztosítása. Kölnben folyó évi július hó 1-én az eddigi munkanélküli biztosító intézmény helyébe, mely csak a téli időszakra biztosított segélyt a munkanélkülieknek, új intézmény lép. Az új intézmény mindenekelőtt abban különbözik a régitől, hogy egész éven szolgáltatja a segélyeket, továbbá, hogy az igazgatásában a munkásszervezetek nagyobb mértékben vesznek részt. A város az eddigi 20.000 márkás hozzájárulást szükség esetén 100.000 márkára emeli fel Az igazgatásban a városnak 6 képviselője lesz, a biztosítottak és a szakszervezetek 10, a városi munkaközvetítő intézet 1, az alapítók és tiszteletbeli tagok 3 képviselőt küldenek ki. A biztosítottak a különböző veszélyességi osztályok szerint 15, 20 és 40 pfenniget fizetnek hetenkint s ennek ellenében az első 20 napra 1'50 m., további 40 napra pedig 075 m. napi segélyt kapnak az alsóbb tarifaosztályban, a felsőbb osztályban a járulékok összege 20, 30, illetve 60 pf, a segély pedig napi 2, illetve 1 m. A munkanélküliség első hat napjára nem jár segély. A szakegyesüleíek a fenti összegeknél jóval alacsonyabb járulékot fizetnek azon tagjaiért, kiknek maguk is nyújtanak munkanélküli segélyt. A szakszervezetek által nyújtott segélynek naponta legalább 25 pfenniggel többnek kell lenni, mint amit a biztosítási díj ellenében a pénztártól kapnak a szervezetek. Egységes jog a magánalkalmazottak szerződésében. A XXX. német jogászgyülés Danzigban 1910 októberében tárgyalta ezt a kérdést és kimondta, hogy a kereskedelmi alkalmazottakra nézve már fennálló védő rendelkezések kényszerjogként kiterjesztendők az összes magánalkalmazottakra, ha magasabb minősítésű szolgálatot végeznek is. A gyűlés követelte továbbá, hogy a létező rendelkezések javíttassanak és terjesztessenek ki, így a versenyklauzula és a betegség esetén fizetendő bérek tekintetében is javításokat követelt. Végül kitűzte a legközelebbi, 1912-re összehívott jogászgyülés, napirendjére azt a kérdést, mily szociális védő szabályokat kellene teremteni az összes magánalkalmazottak javára, hogy így előkészíthető legyen a magánalkalmazottak munkaszerződésének egységes joga. A gyűlés előkészítő bizottsága most körkérdést intézett Németország legelőkelőbb jogászaihoz nyilatkozzanak, mily szociális védelmi törvényalkotásokra volna szükség az összes magánalkalmazottak joghelyzetének javítására azokon kívül, melyek a kereskedelmi alkalmazottak számára már fennállanak. A francia ipar munka- és munkásviszonyai 1909-ben. A francia iparfelügyelet hatásköre 548.069 üzemre terjedt ki. Ezekben az üzemekben 4,122.227 személy dolgozott. 275.037 üzemben gyermekek és nők is voltak alkalmazva, csak az üzemek kisebb fele, 273.032 üzem foglalkoztatott csak felnőtt férfiszemélyzetet. 443.390 üzemben volt 1— 5 munkás alkalmazva 75.559 » » 6— 20 23.581 » » 21—100 » » 4.807 > » 101—500 » • 532 » » 500-nál több » > 18 évnél fiatalabb fiú 324.998 dolgozott, 18 évnél fiatalabb leány 280.859. A 18 évnél idősebb nőmunkások száma 878.084 volt. Kitűnt, hogy az ifjúkorú